Az alvás közben jelentkező gyakori oxigéntelítettség-csökkenés, amely az apnoék és hipopnoék egyik fő jellemzője, az alvási apnoe diagnosztizálására és súlyosságának jellemzésére szolgál. Amint arra a COVID-19 világjárvány során kapott adatok rávilágítottak, az oxigéntelítettségi szinteket mérő készülékek kevésbé pontosak a sötét bőrű embereknél.
A Medline, Embase, Cochrane Central Register of Controlled Trials, Medline In-Process és Web of Science adatbázisok szakirodalmi áttekintését végezték el a kezdetektől 2022 márciusáig.
Egy nemrégiben végzett svéd tanulmány szerint mind a hasi, mind az általános elhízás egymástól függetlenül összefüggést mutatott a légúti betegségekkel, beleértve az asztmát és az önbevalláson alapuló krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD).
Nem világos, hogy a glükokortikoidok gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatása csökkenti-e a súlyos, közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek mortalitását.
A világon mintegy 2,5 millió ember szenved ebben a betegségben1, Magyarországon a becslések szerint 2000 fő lehet érintett. A betegség lefolyása, a beteg életkilátásai szempontjából alapvető fontosságú a mielőbbi tisztázása annak, hogy kiterjedt-e a tüdőre a betegség.
Több mint két és fél évvel ezelőtt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a COVID-19-et pandémiává nyilvánította. Azóta világszerte több mint hatmillió emberéletet követelt a betegség, és számtalan módon felborította a mindennapi életet.
Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje a kereskedelmi forgalomban kapható MI-alapú CAD-szoftvereket, javíthatják-e a mellkasi röntgenfelvételeken a cselekvőképes tüdőgócok felismerési arányát az egészségügyi szűrővizsgálaton részt vevő személyeknél.
2020-ban az újonnan azonosított SARS-CoV-2 koronavírus gyors terjedése arra késztette a különböző globális közegészségügyi intézményeket, hogy stratégiákat dolgozzanak ki az átvitel megállítására és a halálozás csökkentésére.
A súlyos SARS-CoV-2 pneumóniában szenvedő betegeknél gyakori a lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladás (VAP). A coVAPid multicentrikus megfigyeléses retrospektív vizsgálat kiegészítő elemzésének célja az volt, hogy felmérje az adjuváns kortikoszteroid-használat és a VAP előfordulása közötti kapcsolatot.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) neurokognitív károsodással jár, ami a posztoperatív delírium ismert kockázati tényezője. Nem világos azonban, hogy az OSA növeli-e a posztoperatív delírium kockázatát, és hogy a kezelés védelmet nyújt-e.
A vashiányos anaemiában szenvedő betegeknél, akiknél bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, jobb kimenetelű volt a betegség, a vashiányban nem szenvedőkhöz képest, derült ki a National Inpatient Sample szerint több mint 450.000 megvizsgált személy adatai alapján.
Egy Németországból származó randomizált vizsgálatban nem lehetett kizárni az antibiotikumok szükségességét a közepesen súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) akut exacerbációja miatt kezelést igénylő betegeknél, kivéve talán egy alcsoportot.
A pulmonális hipertónia korai felismerését és a nagy kockázatú betegek mielőbbi beutalását ajánlja az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) iránymutatása.