A súlyos SARS-CoV-2 pneumóniában szenvedő betegeknél gyakori a lélegeztetőgéppel összefüggő tüdőgyulladás (VAP). A coVAPid multicentrikus megfigyeléses retrospektív vizsgálat kiegészítő elemzésének célja az volt, hogy felmérje az adjuváns kortikoszteroid-használat és a VAP előfordulása közötti kapcsolatot.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) neurokognitív károsodással jár, ami a posztoperatív delírium ismert kockázati tényezője. Nem világos azonban, hogy az OSA növeli-e a posztoperatív delírium kockázatát, és hogy a kezelés védelmet nyújt-e.
A vashiányos anaemiában szenvedő betegeknél, akiknél bakteriális tüdőgyulladás alakult ki, jobb kimenetelű volt a betegség, a vashiányban nem szenvedőkhöz képest, derült ki a National Inpatient Sample szerint több mint 450.000 megvizsgált személy adatai alapján.
Egy Németországból származó randomizált vizsgálatban nem lehetett kizárni az antibiotikumok szükségességét a közepesen súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) akut exacerbációja miatt kezelést igénylő betegeknél, kivéve talán egy alcsoportot.
A pulmonális hipertónia korai felismerését és a nagy kockázatú betegek mielőbbi beutalását ajánlja az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) és az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) iránymutatása.
Az idősebb tüdőrákos betegek körében előrelépés történt a korai diagnózis és a jobb általános túlélés terén, de a fiatalabb felnőttek nem tapasztalták ugyanezt az előnyt egy új tanulmány szerint. Az 55-80 éves betegeknél tapasztalt javulás valószínűleg összefügg az alacsony dózisú komputertomográfiás tüdőrákszűrés 2013-as bevezetésével.
Ez a narratív áttekintés a reumatológus szakorvosok szerepére összpontosít a beazonosított reumatikus betegség nélküli interstitiális tüdőbetegségben (’interstitial lung disease’; ILD) szenvedő betegek értékelését illetően, és ismerteti az IPAF (interstitialis pneumonia autoimmun jelleggel) jelenlegi klasszifikációs kritériumait, valamint felvázolja az IPAF patho-biológiájával, természetes kórtörténetével, prognózisával és kezelésével kapcsolatos ismereteket. Végezetül a cikk kitér az ismeretbeli hiányosságokra és a jövőbeli kutatási lehetőségekre.
A SARS-CoV-2 fertőzés tartós szövődmények kialakulásához vezethet az akut megbetegedést követően, amit a Long Covid poszt-akut következményének nevezünk.
Az életkorral összefüggő izomvesztés, az úgynevezett szarkopénia és a funkcionális függőség gyakori jelenség a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknél. A hatékony betegágyas kezelés azonban továbbra is bizonytalan.
Egyes dohányosoknál lehetséges, hogy a DNS-ük miatt nem alakul ki tüdőrák, - számoltak be róla kutatók egy új vizsgálatban. Ezek az emberek olyan génekkel rendelkeznek, amelyek segítenek limitálni a DNS olyan mutációit vagy változásait, amelyek a sejteket rosszindulatúvá tennék, és daganattá alakítanák őket, - állapították meg a kutatók.
A Louvain-i Katolikus Egyetem (Belgium) arról számolt be, hogy kutatóinak sikerült azonosítaniuk azt a célpontot, ami lehetővé teszi a Covid-19 megbetegedést okozó vírus számára, hogy megtámadja a sejteket. Mi több, sikerült blokkolniuk a vírust, és megakadályozniuk, hogy az interakcióba lépjen a sejtekkel, megakadályozva ezáltal a fertőzést.
Nem egyértelmű az ivermectin hatásossága a kórházi kezelés-, vagy a sürgősségi környezetben történő hosszabb megfigyelés megelőzését illetően a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus-2 (SARS-CoV-2) által okozott akut tünetekkel járó „koronavírus betegség-2019” elnevezésű betegségben (Covid-19) szenvedő járóbetegek körében.
A ’The New England Journal of Medicine’ szaklapban közzétett adatok szerint a Covid-19 megbetegedésben szenvedő betegek esetében a tünetek megjelenését követő 9 napon belül beadott konvaleszcens plazma csökkentheti a kórházi kezelés kockázatát.