Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Sally C. Curtin, MA, a CDC statisztikusa és munkatársai az 50 amerikai állam és a District of Columbia 2022-es halotti bizonyítványainak adatait felhasználva értékelték a halálozási okokat, hogy meghatározzák a leggyakoribbakat. A 2022-es lista élén a szívbetegségek álltak, a krónikus alsó légúti betegségek pedig a hatodik helyet foglalták el. Figyelemre méltó, hogy a jelentés a hörghurutot, az emfizémát, az asztmát és az „egyéb krónikus alsó légúti betegségeket” is beleszámította ebbe a besorolásba.
Az intersticiális tüdőbetegség (ILD) a parenchymás tüdőbetegségek változatos csoportját foglalja magában, amit különböző mértékű gyulladás és/vagy fibrózis jellemez. Az ILD-ben szenvedő betegek gyakran szorulnak kórházi kezelésre, sokuk intenzív osztályra kerülnek, leggyakrabban légzési elégtelenség miatt. Az ILD diagnózisa és kezelése az intenzív osztályon egyedülálló kihívást jelent.
A UCL (University College London) kutatóinak vezetésével készült új tanulmány szerint Angliában jelenleg minden ötödik ember, aki több mint egy éve leszokott a dohányzásról, vape-zik, ami 2,2 millió embernek felel meg. Ez a megnövekedett gyakoriság nagyrészt az e-cigaretta nagyobb mértékű használatának köszönhető a dohányzásról való leszokási kísérletek során.
Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.
A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) jobb kórházi kimenetelekkel jár a krónikus obstruktív tüdőbetegséggel (COPD) kórházba került betegek esetében. Az eredmény meglepő, tekintve, hogy a GERD-t a COPD súlyosbodásával hozták összefüggésbe. A GERD a COPD-s betegek körében szintén gyakoribb, mint az általános népességben.
A leggyakoribb emlődaganat típus a HER2-negatív, amelyet azért neveznek így, mert alacsony a tumorsejtek növekedéséhez hozzájáruló egyik fehérje, a HER2 mennyisége. E közös tulajdonság ellenére a HER2-negatív daganatok megjelenése betegenként eltérő, ezért fontos cél az, hogy a daganatokat részletesebben lehessen osztályozni, és így minden esetben a legmegfelelőbb kezelést meghatározni.
Egyes betegeknél, akik a COVID járvány első hullámában akvirált enyhe fertőzés után még legalább 12 hónapig fertőzés utáni tüneteket mutattak, kóros tüdőperfúzió látható annak ellenére, hogy a CT-felvételeken eltérés nem igazolódott. Az Európai Légzőszervi Társaság (ERS) 2024. évi nemzetközi kongresszusán részt vevő kutatók további kutatásokat sürgetnek ezen a téren, hogy megértsék a rendellenességek mechanizmusát, és hogy lehetséges kezelési lehetőségeket találjanak ezeknek a betegeknek.
A bronchiectasia komoly kihívást jelent növekvő előfordulása, a hozzá kapcsolódó gazdasági teher, valamint a klinikai heterogenitás miatt.
Az antipszichotikus gyógyszereket (különösen a klozapint) megfigyelésen alapuló vizsgálatok során összefüggésbe hozták a tüdőgyulladással. Az antipszichotikum-használat és az esetleges tüdőgyulladás közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmányok ellenére továbbra sem világos, hogy az antipszichotikum alkalmazása milyen mértékben jár együtt a tüdőgyulladás fokozott kockázatával, hogy léteznek-e dózis-reakció összefüggések, és hogy mely hatóanyagok köthetők leginkább az esetleges tüdőgyulladáshoz.
A súlyos légúti fertőzés, beleértve a COVID-19-et, a közösségben szerzett tüdőgyulladást, az influenzát és a Pneumocystis-tüdőgyulladást, világszerte a felnőttek halálozásának egyik vezető oka. A kritikus állapotú betegek légúti fertőzései szeptikus sokkot, akut légzési distressz szindrómát vagy mindkettőt okozhatnak, ami 30-50% közötti halálozási aránnyal jár.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A tüdőrák elsődleges oka a dohányzás. Előfordulása azonban folyamatosan nő a nem dohányzók körében, különösen a nők között. Míg a soha nem dohányzó, tüdőrákos betegek körülbelül 80%-ának célzott terápiákat írnak fel, amelyek az olyan fehérjék mutációira összpontosítanak, mint az EGFR és az ALK, a többi beteg gyakran citotoxikus kemoterápiát kap, ami sok mellékhatással és viszonylag alacsony terápiás válaszaránnyal já. Mindez rávilágít a célzott terápiák mielőbbi szükségességére.