Tüdőgyógyászat

Ez a narratív áttekintés a reumatológus szakorvosok szerepére összpontosít a beazonosított reumatikus betegség nélküli interstitiális tüdőbetegségben (’interstitial lung disease’; ILD) szenvedő betegek értékelését illetően, és ismerteti az IPAF (interstitialis pneumonia autoimmun jelleggel) jelenlegi klasszifikációs kritériumait, valamint felvázolja az IPAF patho-biológiájával, természetes kórtörténetével, prognózisával és kezelésével kapcsolatos ismereteket. Végezetül a cikk kitér az ismeretbeli hiányosságokra és a jövőbeli kutatási lehetőségekre.

A SARS-CoV-2 fertőzés tartós szövődmények kialakulásához vezethet az akut megbetegedést követően, amit a Long Covid poszt-akut következményének nevezünk.

Az életkorral összefüggő izomvesztés, az úgynevezett szarkopénia és a funkcionális függőség gyakori jelenség a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknél. A hatékony betegágyas kezelés azonban továbbra is bizonytalan.

Egyes dohányosoknál lehetséges, hogy a DNS-ük miatt nem alakul ki tüdőrák, - számoltak be róla kutatók egy új vizsgálatban. Ezek az emberek olyan génekkel rendelkeznek, amelyek segítenek limitálni a DNS olyan mutációit vagy változásait, amelyek a sejteket rosszindulatúvá tennék, és daganattá alakítanák őket, - állapították meg a kutatók.

A Louvain-i Katolikus Egyetem (Belgium) arról számolt be, hogy kutatóinak sikerült azonosítaniuk azt a célpontot, ami lehetővé teszi a Covid-19 megbetegedést okozó vírus számára, hogy megtámadja a sejteket. Mi több, sikerült blokkolniuk a vírust, és megakadályozniuk, hogy az interakcióba lépjen a sejtekkel, megakadályozva ezáltal a fertőzést.

Nem egyértelmű az ivermectin hatásossága a kórházi kezelés-, vagy a sürgősségi környezetben történő hosszabb megfigyelés megelőzését illetően a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus-2 (SARS-CoV-2) által okozott akut tünetekkel járó „koronavírus betegség-2019” elnevezésű betegségben (Covid-19) szenvedő járóbetegek körében.

A ’The New England Journal of Medicine’ szaklapban közzétett adatok szerint a Covid-19 megbetegedésben szenvedő betegek esetében a tünetek megjelenését követő 9 napon belül beadott konvaleszcens plazma csökkentheti a kórházi kezelés kockázatát.

A Covid-19 áttöréses fertőzései esetében a klinikai tünetek és a képalkotó vizsgálatok jellegzetességei a teljesen beoltott betegeknél általában enyhébbek, mint a részlegesen beoltott vagy be nem oltott betegeknél, - derült ki a ’Radiology’ folyóiratban közzétett új, multicentrikus vizsgálatból.

A Mount Sinai Icahn Orvostudományi Iskola kutatói egy kísérleti vizsgálat során első alkalommal mutatták ki, hogy a mesterséges intelligencia (AI) algoritmusai képesek felismerni vérrögök jeleit az elektrokardiogramokon (EKG), ami a jövőben segíthet a szűrővizsgálatokban.

Az elektronikus cigaretta használata növelheti az erektilis diszfunkció (ED) előfordulásának kockázatát az életkortól, a cardiovascularis megbetegedéstől (CVD) és az egyéb rizikófaktoroktól függetlenül, - derül egy új vizsgálatból.

Gombaellenes kezelést a betegek 16%-ánál (83/519) - a CAPA-betegek 88%-ánál és azon betegek esetében, akiknél kizárható volt a CAPA, a betegek 15%-ánál - alkalmaztak. Az ITO-n a mortalitási ráta szignifikánsan magasabb volt a CAPA-ban szenvedő betegek esetében (52%), mint azoknál, akiknél a CAPA kizárható volt (34%) (p = 0,04); azon betegek esetében, akiknél pozitív szérum GM szint volt kimutatható, a mortalitási ráta 67% volt.

A koronavírus okozta megbetegedéssel összefüggő pulmonalis aspergillosis (’coronavirus disease–associated pulmonary aspergillosis’; CAPA) intenzív osztályos incidenciájának, rizikófaktorainak és kimeneteleinek feltárása érdekében végzett vizsgálat 10-15%-os CAPA incidenciát állapított meg. Az egyik kohorszban több tényező független összefüggésben állt a CAPA-val, és a mortalitási ráta 43%-52% között mozgott.

Az e-cigaretta és az alternatív nikotin- és dohánytechnológiák megjelenése egyértelmű megosztottságot hozott létre mind a tudományos, mind a politikai közösségeken belül. Az egészségügyi szakemberek, politikusok, döntéshozók folyamatos szakmai vitában állnak ezen új technológiák ártalomcsökkentő jellegének kérdésében.