Urológia-andrológia-uroonkológia

A humán papillómavírus (HPV) átoltottság Ausztráliában 80%-os a nők és 76%-os a férfiak esetében. Egyes attitűdök befolyásolhatják az átoltottságot, de az attitűdöket mérő kutatások erőforrásigényesek. Ezen vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a Twitter vizsgálatából származtatott HPV elleni védőoltással kapcsolatos információellátottság összefüggésben állt-e az ausztrál régiók közötti átoltottságbeli különbségekkel.

Az előrehaladott de-novo metasztatikus hormonszenzitív prosztata tumoros betegek kezelése nagyon nehéz és az átlagos túlélésük 2 év alatti. Még 10 évvel ezelőtt is a lehetőségek nagyon korlátozottak voltak.

A papillómavírust korábban szigorúan nemi úton terjedő betegségnek tekintették, azonban egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a nyúl és az egér papillómavírusai vérrel átvihetők voltak a megfelelő gazdaszervezetekre.

A hólyagdaganatok klasszikus tünete a véres vizelet, melyhez az esetek egy részében vizeletürítési panasz és alhasi fájdalom is társulhat. A haematuriával kapcsolatban az az általánosan elfogadott urológiai álláspont, hogy annak eredete minden esetben tisztázásra szorul, elsősorban azért, hogy a hátterében esetlegesen fennálló malignus elváltozás kizárása illetve igazolása megtörténjen.

A merevedési zavar (más néven erektilis diszfunkció – ED) kivizsgálása és kezelése igen komplex folyamat. Számos lehetséges okot, társbetegséget kell figyelembe venni a kivizsgálás során.

Az első kiterjedt, prospektív, randomizált vizsgálatban, ami a két műtéti megközelítés összehasonlítására irányult, magasabb kontinencia arányt tapasztaltak a robotasszisztált radikális prostatectomiát követően (RARP), mint a laparoszkópos radikális prostatectomia (LRP) után.

Az első kiterjedt, prospektív, randomizált vizsgálatban, ami a két műtéti megközelítés összehasonlítására irányult, magasabb kontinencia arányt tapasztaltak a robotasszisztált radikális prostatectomiát követően (RARP), mint a laparoszkópos radikális prostatectomia (LRP) után.

A 40-70 év közötti korosztályban az ED prevalenciája 52% (1) . Számos ok miatt kialakulhat a betegség, melyek kezelése szükségszerű. Az erectilis diszfunkció lehet az első tünete azoknak a betegségeknek, melyek később sokkal komolyabb egészségügyi problémákat okozhatnak a beteg részére

K.Gy. 54 éves férfi beteg

A hólyaghurut nagyon gyakori, igen kellemetlen tüneteket okozó megbetegedés. Az USA-ban végzett felmérések szerint a húgyúti fertőzések a leggyakoribb olyan állapotok, melyek miatt a betegek orvoshoz fordulnak. Ez 7 millió orvos-beteg találkozást jelent évente. A jelenlegi járványügyi helyzet miatt, a betegek és az orvosok egészségének megőrzése érdekében, törekednünk kell a vizitek számának minimalizálására. Megoldható-e a hólyaghurut kezelése anélkül, hogy a beteg és az orvos személyesen találkozna?

A férfi stressz vizeletinkontinencia kezelésére szolgáló rögzített és szabályozható férfi inkontinencia szalagok egyre népszerűbbé váltak az elmúlt évtized során. Habár a rögzített inkontinencia szalagok javallottak az enyhe, vagy közepes stressz vizeletinkontinencia kezelésére, még mindig nem állnak rendelkezésre bizonyítékok a szabályozható férfi inkontinencia szalagok pontos indikációját illetően. Ráadásul továbbra sincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az egyik típusú férfi inkontinencia szalag jobb lenne a másikhoz képest.

Ezen esetismertetés folyóiratban korábban nem jelent meg és más helyre beküldésre nem került.

Az Ingvild Vik és kollégái (Osloi Egyetem, Norvégia) által készített új tanulmány szerint az ibuprofen - amit antibiotikumok helyett adnak a szövődménymentes húgyúti fertőzésben (cystitis) szenvedő nőknek - a tünetek hosszabb időtartamához, és az elsődleges fertőzés terjedésével összefüggő, sokkal súlyosabb nemkívánt eseményekhez vezet.