agy

A friss kutatások szerint a közepes vagy súlyos obstruktív alvási apnoe (OSA) jelentősen növelheti az agyi mikrovérzések kialakulásának kockázatát, ami hosszú távon stroke-hoz és demenciához vezethet. Az OSA világszerte több százmillió felnőttet érint, és lényege, hogy alvás közben a felső légutak időszakosan összeesnek, ami oxigénhiányos epizódokat és alvásmegszakadásokat okoz. A JAMA Network Openben megjelent tanulmányban több mint 1400, középkorú és idősebb koreai felnőttet követtek nyolc éven át, akik többször vettek részt alvásdiagnosztikai és MRI-vizsgálatokon.

A maratoni futókkal elvégzett vizsgálatok eredményei a neuroplaszticitás egy teljesen új formájára utalnak.

Régóta ismert, hogy az alvás és a szív- és érrendszeri problémák összefüggésben állnak egymással. Az viszont, hogy ezek a betegségek milyen hatással vannak az alvásra, az eddig jórészt feltáratlan maradt. Hogy erre választ kapjanak, az amerikai Icahn School of Medicine kutatói szívrohamot váltottak ki egerekben, hogy ezután megvizsgálhassák az agyhullámaikat.

Finn kutatók kíváncsiak voltak, hogy vajon hol és hogyan érzékeli az emberi agy a különféle szívbéli megnyilvánulásokat.

Csakúgy, mint a testünk, az agyunk is változik az életkor előrehaladtával. Minél idősebbek vagyunk, annál nehezebben tudunk felidézni különböző információkat, ám jó hír, hogy sokat tehetünk agyunk egészségének megőrzését és az idő előtti öregedése ellen.

A University of Texas Southwestern Medical Centerben a kutatóknak sikerült elkülöníteniük egy sertés agyának vérellátását, majd leválasztani az agyat a test többi részétől úgy, hogy egy új eszközzel működőképesen tartották az agyat.

Ki ne álmodozott volna arról, hogy milyen jó lenne, ha a munkahelyükön szunyókálhatnának egy kicsit. Kutatók szerint ez nem is rossz ötlet, hiszen egyre több tanulmányban bebizonyították, hogy bizony fokozza a produktivitást, ha adunk magunknak kis időt bóbiskolni. Sőt, még az agy zsugorodását is megelőzhetné!

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) két csoportvezetője – Gereben Balázs és Fekete Csaba – a pajzsmirigyhormon (PMH) jelátvitelének sejttípus-specifikus vizsgálatára alkalmas innovatív eszközt fejlesztett ki.

Az amerikai Stanford Egyetem kutatóinak most először sikerült kimutatniuk, miért érzik magukat jobban a depressziósok, ha mágneses impulzussal kezelik az agyukat.

A vizsgálatba a UK Biobank (n = 6001) 40-73 év közötti résztvevőit vonták be nemek szerint. A napi magnézium (Mg) bevitel becslésére a táplálékból származó Mg mennyiségét egy online számítógépes, 24 órára visszaemlékező kérdőív segítségével mérték.