agyműködés

Kulcsok, jegygyűrűk, távirányítók és fél pár zoknik: időnként olyan tárgyaknak is nyoma vész, amelyeket biztosan a megszokott helyükre tettünk. A hétköznapi bosszúság mögött állhat egyszerű figyelmetlenség, de az elveszett tárgyak a pszichológia és a filozófia számára is érdekes kérdéseket vetnek fel. És van valami más is, amit mintha észrevétlenül elveszítenénk: a természet egykori gazdagságának emlékét.

A kézmozdulatok nem csupán kiegészítik a beszédet: abban is segíthetnek, hogy az agy könnyebben feldolgozza a mondatok nyelvtani szerkezetét. Egy, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent kutatás elsőként szolgáltatott idegtudományi bizonyítékot arra, hogy a gesztusok befolyásolják a nyelvtani tagadás feldolgozását. Az eredmények arra utalnak, hogy a nyelv megértése nem kizárólag a kimondott szavakon múlik, hanem a különböző kommunikációs jelzések együttes feldolgozásán is.

Sokan azért adják fel a meditációt néhány perc után, mert képtelenek leállítani a gondolataikat, és úgy érzik, hogy egyszerűen nem tudnak ellazulni. Egy friss vizsgálat azonban azt mutatja, hogy talán nem is kell sokáig várni a változásra: az agy elektromos aktivitásában már néhány perc meditáció után mérhető eltérések jelenhetnek meg, amelyek körülbelül hét perc után érhetik el a csúcspontjukat.

A sci-finek tűnő agy-számítógép interfészek lassan kilépnek a laboratóriumokból és a kórházakból, és megjelennek a mindennapi életben is. Már jelenleg is kaphatók olyan fülhallgatók, amelyek EEG-érzékelőkkel képesek az agy elektromos aktivitásának bizonyos mintázatait érzékelni. Egyes eszközök a fáradtság vagy az alvás nyomon követésére szolgálnak, illetve azt próbálják meghatározni, mikor vagyunk szellemileg a leginkább terhelhetők.

Új agyi képalkotó vizsgálat adhat fontosabb betekintést abba, milyen biológiai folyamatok állhatnak az autizmus hátterében. Dán kutatók három különböző képalkotó eljárás együttes alkalmazásával vizsgálták a dopaminrendszert, az agy energiafelhasználását és az egyes agyterületek közötti kommunikációt. Az eredmények szerint az autista felnőttek agyában több dopamin D2-receptor lehet, és a dopaminrendszer működése más módon kapcsolódhat az agyi hálózatok kommunikációjához, mint a neurotipikus embereknél.

Az álmokat sokáig csupán a nappali események visszhangjának tekintették, egy új kutatás azonban arra utal, hogy ennél jóval összetettebb folyamatról van szó. A vizsgálat szerint az agy alvás közben nem egyszerűen újrajátssza a napközben átélt élményeket, hanem átalakítja, újrarendezi és a személyiségünkhöz igazítja azokat. Ennek eredményeként az álmok nem a valóság pontos másolatai, hanem olyan történetek, amelyekben a különböző emlékek, érzések és tapasztalatok új formában kapcsolódnak össze.

A myalgiás encephalomyelitisként (ME) vagy krónikus fáradtság szindrómaként (CFS) ismert betegség világszerte emberek millióinak életét nehezíti meg, mégis mindmáig kevéssé ismert, pontos oka pedig nem tisztázott. A betegek tartós, pihenéssel sem enyhülő kimerültségtől, alvászavaroktól, koncentrációs nehézségektől és a fizikai vagy szellemi terhelés utáni jelentős állapotromlástól szenvednek. Egy ausztrál kutatócsoport friss vizsgálata most új lehetséges magyarázatot kínál: eredményeik szerint a betegség összefügghet az agy úgynevezett glimfatikus rendszerének működési zavarával.

A mediterrán étrendet hosszú ideje az egyik legegészségesebb táplálkozási mintának tartják, különösen a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Egy friss, harvardi kutatás azonban arra utal, hogy az agy egészségének megőrzésében egy másik étrend még ennél is kedvezőbb lehet. A csaknem három évtizeden át zajló vizsgálat szerint a DASH-diéta követése mutatta a legerősebb összefüggést a lassabb kognitív hanyatlással.

A mozgásról régóta tudjuk, hogy jót tesz az agynak, de sokáig nem volt világos, pontosan miért. Egy friss kutatás most meglepő magyarázatot kínál: úgy tűnik, hogy a test mozgása szó szerint segíthet „kitisztítani” az agyat.

A kávé a világ egyik legnépszerűbb itala, mégis meglepően sokáig elsősorban egyszerű élénkítőként tekintettünk rá. Egy friss kutatási összefoglaló azonban arra utal, hogy a hatása jóval összetettebb lehet: a rendszeres kávéfogyasztás nemcsak az energiaszintet befolyásolhatja, hanem az agyműködést, a hangulatot, a bélrendszert, sőt bizonyos betegségek kockázatát is.

Az ásításról sokáig azt gondoltuk, hogy csupán a fáradtság vagy az unalom jele – egy egyszerű reflex, amelynek nincs különösebb jelentősége. Egy friss kutatás azonban teljesen új megvilágításba helyezi ezt a hétköznapi jelenséget: úgy tűnik, az ásítás szó szerint „átmozgatja” az agyat, és fontos szerepet játszhat annak működésében.

A válasz az agy működésében és a memória különleges típusaiban rejlik.

A modern idegtudomány egyre inkább képes mérhető módon is vizsgálni az ima hatásait, és az eredmények szerint az imádkozás nemcsak lelki, hanem konkrét biológiai folyamatokat is beindít.