antibiotikum-rezisztencia

A svájci Lausanne-i Egyetem létrehozta az ePOCT+ nevű digitális klinikai döntéstámogató algoritmust , amely segít annak eldöntésében, kell-e antibiotikum a gyereknek vagy sem.

A fertőzéses endocarditis (FE) jelentős közegészségügyi kihívást jelent. 2019-ben az FE becsült incidenciája 13,8 eset volt évente 100.000 alanyra vetítve, és az FE 66.300 halálesetért volt felelős világszerte. Az ehhez kapcsolódó magas morbiditás és mortalitás (1723,59 fogyatékossággal korrigált életév és 0,87 haláleset 100.000 lakosra vetítve) miatt a legjobb megelőző stratégiák azonosítása áll a kutatások középpontjában. Az ESC 2015-ös, a fertőzéses endocarditis kezelésére vonatkozó iránymutatásának közzététele óta fontos új adatok jelentek meg, amelyek az ajánlások aktualizálását tették szükségessé.

A penicillin az egyik legtöbbször alkalmazott antibiotikum, ám a szer által kiváltott allergiás reakció miatt sokan nem használják. Érdemes azonban tudni, hogy a valódi penicillin allergia ritka, és sokakat túldiagnosztizálnak. Egy új módszer azonban hatékonyan kimutatja, hogy a beteg valóban allergiás-e a készítményre.

A csaknem 20 év adatait felölelő, több mint száz országot lefedő vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy ahogy világszerte erősödött a légszennyezettség, azzal egy időben fokozódott az antibiotikum-rezisztencia is.

A kórokozó baktériumok genomjában sok olyan génszakaszt találhatunk, amelyek egykoron baktériumokat fertőző vírusok, vagyis fágok révén kerültek oda.

Korunk egészségügyének nagy kihívása az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok megjelenése. Kiderült, hogy akár az ártalmatlannak tűnő felhőkön is utazhatnak ezek.

Miért ellenállóak a baktériumok a még forgalomba sem került antibiotikumokkal szemben? Vajon megoldható, hogy a jövő antibiotikumai egyszerre gyűrjék le a baktériumok ellenálló és fertőzőképességét? És mi köze mindennek a Macskafogó Safranekjához? Pál Csaba székfoglaló előadásából kiderül.