cukorbetegség

Az inzulintermelő sejtek működését a proinzulin hibás szerkezetének kialakulása is károsíthatja. A 2-es típusú cukorbetegség előrehaladtával az inzulin „előfutárának” hibás változatai felhalmozódhatnak, és egyre nagyobb terhelést róhatnak a hasnyálmirigy béta-sejtjeire. Egy új vizsgálat szerint két fehérje összehangolt működése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a proinzulin megfelelő formát öltsön, majd működőképes inzulin képződjön belőle.

A tanulmány célja annak értékelése volt, hogy a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát követően a korai szakaszban elért legalább 15%-os testsúlycsökkenés összefüggésben áll-e a későbbi makrovaszkuláris és mikrovaszkuláris szövődmények kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

Egy közelmúltban publikált, átfogó elemzés szerint a B-vércsoportúaknál valamivel nagyobb lehet a 2-es típusú cukorbetegség kockázata, mint a más vércsoporttal rendelkezőknél. A kutatók szerint az összefüggés kimutatható, de önmagában nem sorsdöntő, és a vércsoportnak kisebb szerepe van, mint az életmódnak, a testsúlynak vagy az étrendnek.

A cukorbetegség a daganatok megnövekedett kockázatával jár együtt; azonban az összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai tanulmányok közül kevesen foglalkoztak kifejezetten a spanyolajkú/latin-amerikai felnőttekkel. Jelen tanulmány a cukorbetegség három, időben változó mutatója és a daganat előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálta a Hispanic Community Health Study/Study of Latinos (HCHS/SOL) tanulmány résztvevői körében.

A retatrutide nevű kísérleti gyógyszer a klinikai vizsgálatok szerint nemcsak a vércukorszintet csökkenti hatékonyan, hanem jelentős testsúlycsökkenést is eredményezett a 2-es típusú cukorbetegeknél.

Kutatók egereken sikeresen teszteltek egy új módszert, amely kíméletesebbé teszi a hasnyálmirigy sejtjeinek beültetését. Az 1-es típusú cukorbetegség gyógyítása terén ez hatalmas lépés, hiszen a betegeknek eddig életük végéig erős immunrendszer-elnyomó gyógyszereket kellett szedniük.

A szélsőségesen alacsony szénhidráttartalmú táplálkozás jelentős anyagcsere-változásokat idézhet elő. Egy friss kutatás szerint a ketogén étrend képes volt normalizálni a vércukorszintet és javítani az izmok működését – legalábbis egerekben.

A metformin nevű, évtizedek óta használt cukorbetegség elleni gyógyszer nemcsak a vércukor kontrolljában lehet hasznos, hanem akár az idősebb nők élettartamát is kedvezően befolyásolhatja – legalábbis egy új kutatás szerint.

Egy országos, körülbelül 160 ezer, második generációs gyógyszeres sztenttel élő beteget vizsgáló tanulmányban az 1-es típusú cukorbetegség a sztent elégtelenségének lényegesen magasabb kockázatával járt együtt, mint a diabétesz diagnózisa nélküli esetekben, míg a 2-es típusú cukorbetegség enyhébb kockázatnövekedéssel járt.

A mindennapi táplálkozás és a komfortérzet romlása – például fájó íny, szájszárazság, nehezített rágás – gyakran a cukorbetegség következménye, mégis kevéssé ismert probléma. A cukorbetegség kezelésének fókusza jellemzően a szívre, a vesére, a szemre és más szervekre irányul, miközben a száj egészségi állapota háttérbe szorul, pedig jelentős hatással van az általános egészségre és a vércukorszint szabályozására is.

A vizsgálat célja az volt, hogy új adatokat szolgáltassanak a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) svédországi előfordulására, prevalenciájára és akcelerációs tendenciájára vonatkozóan, különös tekintettel a korai stádiumú T2D-re.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A metformin nevű gyógyszer nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség hatékony kezelésében segít, hanem egy új kutatás szerint, mely a Journal of Gerontology: Medical Sciences című folyóiratban jelent meg, a nőknek nagyobb esélyt is adhat a hosszú életre.