testmozgás

A rendszeres testmozgás nem csupán a betegségek megelőzésében játszhat fontos szerepet: számos krónikus állapot kezelését is támogathatja. A koncepciót egyre gyakrabban nevezik „exercise as medicine”, vagyis „mozgás mint gyógyszer” megközelítésnek.

Egy friss tudományos kutatás szerint az egészségmegőrzésre vonatkozó irányelveknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a táplálkozásra, azon belül is a megfelelő fehérjebevitelre, továbbá a rendszeres testmozgás fontosságára, illetve a dohányzásról való leszokásra. A kutatók szerint ezek együtt alakítják leginkább a hosszú távú egészségi állapotot.

Már régóta ismert, hogy a rendszeres testmozgás csökkenti számos krónikus betegség kockázatát, egy új kutatás azonban arra utal, hogy nem csupán az számít, mennyit mozgunk, hanem az is, milyen intenzitással. A közel 100 ezer ember adatait elemző vizsgálat szerint már napi néhány perc intenzív fizikai aktivitás is jelentősen mérsékelheti több súlyos betegség kialakulásának esélyét.

A mozgásról régóta tudjuk, hogy jót tesz az agynak, de sokáig nem volt világos, pontosan miért. Egy friss kutatás most meglepő magyarázatot kínál: úgy tűnik, hogy a test mozgása szó szerint segíthet „kitisztítani” az agyat.

Új adatok szerint napi 5000 lépésnél valamivel több lépés lassíthatja a preklinikai Alzheimer-kór (AD) előrehaladását azáltal, hogy lassítja a tau fehérje felhalmozódását az agyban, ami valószínűleg elérhetőbb tevékenységi célt jelent a mozgásszegény időskorúak számára.

Egy új kutatás szerint a széles körben alkalmazott metformin – amelyet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére és kezelésére írnak fel – gyengítheti a testmozgás jótékony hatásait, amely pedig az egyik legmegbízhatóbb módszer a betegség kockázatának csökkentésére.

Egy friss amerikai kutatás szerint már az is látványos egészségügyi előnyökkel járhat, ha az idősebbek kicsit gyorsabban sétálnak, mint szoktak. A Chicagói Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy 14 plusz lépés percenként elég lehet ahhoz, hogy valaki érezhetően jobb fizikai állapotba kerüljön – függetlenül attól, hogy jelenleg mennyire aktív.

Preklinikai, illetve megfigyeléses vizsgálatok arra utalnak, hogy a testmozgás javíthatja a daganatos megbetegedések kimenetelét. Az 1. szintű, egyértelmű bizonyítékok azonban hiányoznak. 55 egészségügyi központban végzett 3. fázisú, randomizált vizsgálatban a reszekált vastagbéldaganatban szenvedő, adjuváns kemoterápián átesett betegeket arra jelölték ki, hogy 3 éven keresztül részt vegyenek egy strukturált edzésprogramban (mozgás fókuszú csoport), vagy csak egészségneveléssel összefüggő tájékoztató anyagokat kapjanak (egészségnevelési csoport). Az elsődleges célkitűzés a betegségmentes túlélés volt.

A Sports Direct által végzett, téli aktivitást mérő kutatásból kiderült, hogy a britek 48%-a nehezebben tartja magát a szokásos edzéstervéhez a hidegebb hónapokban, míg 61%-uk teljesen abbahagyja a testmozgást az év ezen időszakában.

A testmozgás általában igen előnyös, még különböző betegségek és állapotok rehabilitációja során is. A Long-Covid azonban kivételt képez, hiszen ekkor az edzés csak ront a tüneteken. Kutatók nemrégiben rájöttek, hogy miért.

Érdekes dologra jöttek rá a University College London kutatói a délutáni alvással kapcsolatban.

Három kutatás is alátámasztja, hogy segíthet a betegségben érintetteknek.