testmozgás

Egy új kutatás szerint a széles körben alkalmazott metformin – amelyet a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére és kezelésére írnak fel – gyengítheti a testmozgás jótékony hatásait, amely pedig az egyik legmegbízhatóbb módszer a betegség kockázatának csökkentésére.

Egy friss amerikai kutatás szerint már az is látványos egészségügyi előnyökkel járhat, ha az idősebbek kicsit gyorsabban sétálnak, mint szoktak. A Chicagói Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy 14 plusz lépés percenként elég lehet ahhoz, hogy valaki érezhetően jobb fizikai állapotba kerüljön – függetlenül attól, hogy jelenleg mennyire aktív.

Preklinikai, illetve megfigyeléses vizsgálatok arra utalnak, hogy a testmozgás javíthatja a daganatos megbetegedések kimenetelét. Az 1. szintű, egyértelmű bizonyítékok azonban hiányoznak. 55 egészségügyi központban végzett 3. fázisú, randomizált vizsgálatban a reszekált vastagbéldaganatban szenvedő, adjuváns kemoterápián átesett betegeket arra jelölték ki, hogy 3 éven keresztül részt vegyenek egy strukturált edzésprogramban (mozgás fókuszú csoport), vagy csak egészségneveléssel összefüggő tájékoztató anyagokat kapjanak (egészségnevelési csoport). Az elsődleges célkitűzés a betegségmentes túlélés volt.

A Sports Direct által végzett, téli aktivitást mérő kutatásból kiderült, hogy a britek 48%-a nehezebben tartja magát a szokásos edzéstervéhez a hidegebb hónapokban, míg 61%-uk teljesen abbahagyja a testmozgást az év ezen időszakában.

A testmozgás általában igen előnyös, még különböző betegségek és állapotok rehabilitációja során is. A Long-Covid azonban kivételt képez, hiszen ekkor az edzés csak ront a tüneteken. Kutatók nemrégiben rájöttek, hogy miért.

Érdekes dologra jöttek rá a University College London kutatói a délutáni alvással kapcsolatban.

Három kutatás is alátámasztja, hogy segíthet a betegségben érintetteknek.