ChatGPT

Ahogy a mesterséges intelligencián alapuló chatbotok egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak, sok felhasználó ösztönösen ugyanúgy kommunikál velük, mint egy emberrel. Gyakran használják a „kérem” és a „köszönöm” szavakat, sőt előfordul, hogy megkérdezik a chatbotot, hogyan érzi magát, vagy bocsánatot kérnek tőle. Felmerül a kérdés: vajon az udvarias hangnem valóban jobb válaszokat eredményez, vagy pusztán emberi szokásainkat vetítjük ki a mesterséges intelligenciára? A jelenlegi kutatások szerint a válasz árnyaltabb annál, mint hogy egyszerű igennel vagy nemmel lehessen felelni.

Tragédiába torkollott a ChatGPT tanácsa egy fiatal esetében, aki többféle készítményt is bevett – olyanokat, amelyekről egy orvos tudta volna, hogy életveszélyesek.

A mesterséges intelligencia az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a gyógyászatban, de egy friss kutatás most egészen látványos példát mutat arra, mire lehet képes: egy ChatGPT-szerű rendszer segített egy kísérleti rákterápia kidolgozásában, amely már állatokon is ígéretes eredményeket mutatott.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy miként használják egészségügyi célra a felhasználók a chatbotot.

Egy 60 éves férfi bróm-mérgezést szenvedett, miután a ChatGPT étrendi tanácsait követte. Az esetet augusztus 5-én publikálták az amerikai Annals of Internal Medicine Clinical Cases orvosi szaklapban.

A ChatGPT meglepően részletes listát készített arról, hogy a számára rendelkezésre álló információk alapján melyik a tíz legjobb hazai kórház.

Amerikában van, ahol már a mesterséges intelligencia dönt a bíró helyett bizonyos szabadlábra helyezési kérelmek elbírálásakor. Vajon elfogulatlanabb a gép, mint az ember? Vagy hasonlóan viselkedik, mert emberek tanították emberi adatokon? Mit tehet a pszichológia az MI tökéletesítésében?

Bár az élet számos területén nagy segítséget nyújt, nem árt óvatosnak lenni!

A ChatGPT alkalmazása rohamléptekben terjed az élet számos területén. Ebből természetesen a mentális zavarok sem képeznek kivételt, sőt, tanulmányok szerint akár egy orvossal is felérhet. A kutatók szerint ugyanis az AI-eszköz képes javítani a depresszió diagnózisát és a kezelést is.

Több milliárd ember adatait kezelő egészségügyi szolgáltatók, távdiagnosztizáló mesterséges intelligencia és virtuális kórházak. A jövő egészségügye ma még elképzelhetetlen komplexitással szolgálja majd ki a páciensek egyedi igényeit. Mindazonáltal a robbanásszerű digitális fejlődés még mindig elmarad a más iparágakban tapasztalttól, így a szektor szereplőinek számos lehetősége akad javítani a hatékonyságon.