DNS

A tartós stressz nem csupán a közérzetünket ronthatja: az immunrendszerünktől az agyműködésünkön át akár a DNS-ünkig is hatással lehet a szervezetünkre. A tudósok egyre pontosabban értik, milyen biológiai folyamatokat indít el a hosszan fennálló stressz, és azt is vizsgálják, hogyan lehetne megelőzni vagy mérsékelni a káros következményeit. Bár a stressz teljes megszüntetése aligha reális cél, az új kutatások reményt adhatnak arra, hogy jobban felkészüljünk a hatásaira.

Régóta ismert, hogy a géneknek szerepük van a személyiség kialakulásában, de egy új, minden eddiginél nagyobb genetikai vizsgálat azt mutatja, hogy a DNS hatása jóval kisebb, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók több mint 1,14 millió ember adatait elemezték, és arra jutottak, hogy a genetikai különbségek a személyiségjegyek egyéni eltéréseinek csak korlátozott részét magyarázzák.

Egy új genetikai vizsgálat meglepően sokféle biológiai nyomot azonosított a torinói leplen, amelyet a keresztény hagyomány Jézus Krisztus halotti lepleként tart számon. A kutatók emberi, növényi, állati és mikrobiális DNS-maradványokat mutattak ki a vászon rostjaiban, ami azt jelzi, hogy a relikvia hosszú története során számos különböző környezettel és élőlénnyel került kapcsolatba. A vizsgálat ugyanakkor nem szolgáltat bizonyítékot sem a lepel korára, sem annak hitelességére.

Elképesztő felfedezést tettek a tudósok a korán kelőkkel kapcsolatban.

Az afrikai felmenőkkel rendelkező férfiak néznek szembe világszerte a legnagyobb prosztatarák-előfordulással, azonban alulreprezentáltak a genomikai és precíziós gyógyászati vizsgálatokban.