PCOS

A PCOS-ben szenvedő nők 70-80%-át érintő hirsutizmust az egészségügyi szolgáltatók gyakran csak egy kozmetikai problémaként kezelik annak ellenére, hogy jelentős lélektani következményei vannak, beleértve a csökkent önbecsülést és életminőséget, illetve a fokozott depressziót.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) egy gyakori reprodukciós rendellenesség, ami az élet korai szakaszában kedvezőtlen kardiometabolikus profillal jár együtt. Egyre több bizonyíték köti össze a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket, például a cukorbetegséget és a magas vérnyomást a kognitív öregedés felgyorsulásával. Kevesebbet tudunk azonban a PCOS-ről és az agy egészségével való kapcsolatáról, különösen a középkorúak esetében. Egy vizsgálat célja z volt, hogy elemezze a PCOS és a középkorú személyek kognitív funkcióit, valamint az agyi MRI leletek közötti lehetséges összefüggéseket.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) endokrin-metabolikus diszfunkciójának hátterében a petefészek és a mellékvese szteroidogenezise áll. A zsírsejtek aldo-keto reduktáz 1C3 és 1. típusú 11β-hidroxiszteroid dehidrogenázt expresszálnak, amelyek modulálják a perifériás androgén- és kortizoltermelést.

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) újabb adatok szerint megrövidítheti a nők élettartamát. A közel 10.000 PCOS-ban szenvedő nő és kontrollcsoport bevonásával végzett finnországi vizsgálatban a PCOS-ban szenvedő nők átlagosan egy évvel korábban haltak meg, mint a hasonló korú társaik, elsősorban a keringési rendszer betegségei, daganat és cukorbetegség miatt.