agy

Az életkor előrehaladtával az agy működése fokozatosan megváltozik, ami növelheti bizonyos idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az agy öregedése azonban nem feltétlenül jár együtt minden sejtfunkció visszafordíthatatlan romlásával: amerikai kutatók egy olyan fehérjét azonosítottak, amely állatkísérletekben segített helyreállítani az idős agyi immunsejtek bizonyos képességeit. A felfedezés az Alzheimer-kór kutatásában is új lehetőségeket nyithat.

A stresszevést gyakran azzal magyarázzuk, hogy feszültség hatására jobban kívánjuk a kalóriadús, édes vagy zsíros ételeket. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy a stressz ennél korábban is beavatkozhat az evés folyamatába: bizonyos embereknél megváltoztathatja azt, ahogyan a szervezet teltségre vonatkozó jelzéseit érzékeljük.

A szervezet természetes napi ritmusának megerősítése segítheti a stroke után károsodott agy felépülését – legalábbis egerekben. A Rochesteri Egyetem kutatói szerint a cirkadián ritmus támogatása fokozta az agy hulladékeltávolító rendszerének működését, miközben csökkentette a tartós gyulladásos folyamatokat.

Agyunkat hagyományosan úgy képzeljük el, mint egyetlen fejlődési folyamat során kialakuló szervet. Egy Stanford vezette kutatás azonban arra utal, hogy az agy három nagy régiója közül a előagy és a középagy egy közös korai sejtcsoportból, míg a hátsó agy egy másik sejtvonalból fejlődik ki.

Egy friss kutatás szerint a közönséges gyermekláncfű (pitypang) levelei meglepően erős, agyvédő hatású vegyületeket tartalmaznak, amelyek még az emésztés után is aktívak maradnak. A vizsgálat új perspektívát kínál arra, hogyan járulhatnak hozzá hétköznapi növények az olyan neurodegeneratív betegségek megelőzéséhez, mint az Alzheimer-kór.

A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei megcáfolják azt a közkeletű hiedelmet, hogy az ember napja során folyamatosan tudatos döntéseket hoz. A kutatók szerint viselkedésünk közel kétharmada valójában automatikusan, szinte gondolkodás nélkül történik.

Az emberi agy nagyon jó a bonyolult problémák megoldásában. Ennek egyik oka, hogy képesek vagyunk a problémákat kezelhető részfeladatokra bontani, amelyeket egyenként könnyen megoldhatunk. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan mindennapi feladatokat, mint például a kávézás, lépésekre bontsuk: kilépünk az irodaházból, elindulunk a kávézó felé, és miután odaértünk, megrendeljük a kávét.

Az emberi agy az egyik legösszetettebb struktúra a természetben, eredete pedig több százmillió évre nyúlik vissza. Egy új tanulmány, mesterséges intelligenciamodellek segítségével tárja fel az agy evolúcióját.

Mindannyian átéltük már: egy beszélgetés közepén vagyunk, keresünk egy szót, egy nevet vagy egy címet, és... semmi. Tudjuk, hogy tudjuk - szinte érezzük is - de egyszerűen nem akar jönni. Ez a jelenség egyszerre lenyűgöző és frusztráló. De mi történik pontosan az agyban ezekben a pillanatokban?

Egy új tanulmány szerint a férfiak hormonális ingadozásai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy agyméretük a nap folyamán csökkenjen.

Az elegendő és jó minőségű alvás fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Egy bizonyos agy-gerincvelői folyadék úgy mossa át az agyunkat alvás közben, mint egy mosógép.

Kellemesen kirázza önt a hideg, és libabőrös lesz, amikor meghall egy dob, zongora vagy gitárszólót? Ha erre a kérdésre igen a válasz, valószínűleg az átlagnál jóval érzékenyebb hallóidegekkel és agyterületekkel rendelkezik egy új kutatás szerint.