agyműködés

A világűr nemcsak a testünkre van hatással, hanem a legbonyolultabb szervünkre, az agyra is – ezt igazolja egy új, nagy mintán alapuló MRI-vizsgálat, amelyet amerikai kutatók végeztek. A Floridai Egyetem szakértői 26 űrhajós agyáról készítettek mágneses rezonancia képalkotó (MRI) felvételeket a küldetés előtt és után, hogy megértsék, hogyan változik az agy szerkezete, amikor eltávolodunk a Föld gravitációjától.

Úgy tűnik, hogy amikor egy anya és gyermek együtt játszik, „két agy is egy ritmusra dobban” – még akkor is, ha a játék során idegen nyelvet használnak. Egy új brit kutatás szerint ugyanis az anyák és három-négy éves gyermekeik agyi aktivitása – vagyis az agyhullámaik mintázata – jelentősen összehangolódik interaktív játék közben, függetlenül attól, hogy a kommunikáció anyanyelven vagy második nyelven zajlik.

Ausztrál kutatók MRI-vizsgálat segítéségével mutatták ki, a koronavírus még azok agyát is megváltoztatta, akinek nem voltak különösebb tünetei.

Egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei megcáfolják azt a közkeletű hiedelmet, hogy az ember napja során folyamatosan tudatos döntéseket hoz. A kutatók szerint viselkedésünk közel kétharmada valójában automatikusan, szinte gondolkodás nélkül történik.

A magyarok közel egynegyede küzd az alkohollal, és szenved valamilyen alkoholfogyasztással összefüggő betegségtől. Ezzel az aránnyal pedig megelőzzük a nagyivó íreket, briteket, németeket, de még egy stampedlivel az oroszokat is. Most azonban felcsillant a remény, hogy a közeljövőben elég lehet majd stimulálni egy biológiailag bennünk lévő speciális agyterületet, amely meggátolja a mértéktelen alkoholizálást.

Más edzésformákhoz hasonlóan gyalogláskor is a légzésünk felgyorsul, hogy oxigént juttasson az izmokhoz. Mivel azonban a járás mérsékelt és egyenletes mozgásforma, ritkán jár légszomjjal, hacsak nem növeljük a terhelést, például emelkedővel vagy gyorsabb tempóval.

A frontotemporális demencia (FTD) a demenciás esetek körülbelül 5%-át teszi ki. A tünetek általában 60-70 éves korban jelentkeznek. A betegség elsősorban a viselkedést, a személyiséget és a nyelvi képességeket érinti.

Számos korábbi idegtudományi és pszichológiai tanulmány törekedett arra, hogy feltárja az olvasás idegrendszeri alapjait és azokat a bonyolult folyamatokat, amelyek révén az emberi agy értelmezi az írott szövegeket.

Mindannyian átéltük már: egy beszélgetés közepén vagyunk, keresünk egy szót, egy nevet vagy egy címet, és... semmi. Tudjuk, hogy tudjuk - szinte érezzük is - de egyszerűen nem akar jönni. Ez a jelenség egyszerre lenyűgöző és frusztráló. De mi történik pontosan az agyban ezekben a pillanatokban?

Egy új német kutatás szerint a szépirodalom olvasás kismértékű, de jelentős kognitív előnyökkel jár, különösen a verbális készségek, az empátia és a mások nézőpontjának megértése terén.

Agyunk életünk különböző szakaszaiban gyorsabban változik, mintha az élet órája gyorsabban ketyegne a szokásosnál. A gyermekkor, a serdülőkor és a nagyon idős kor jó példa erre.