allergológia és klinikai immunológia

A főként lágyító tulajdonságairól ismert lanolint az Amerikai Kontakt Dermatitis Társaság az év kontakt allergénjének nevezte meg 2023-ban.

Egy új felmérés eredménye szerint a kórházi fekvőbetegeknek gyógyszert rendelő orvosok nem igazán tudják, mikor kell konzultálniuk allergológussal a beteg esetleges vagy állítólagos penicillin allergiája kapcsán.

Három éves vizsgálat során a gyermekek idővel egyre kevésbé voltak érzékenyek a mogyoróra egy bőrre helyezhető immunterápiás tapasznak köszönhetően.

Az angol nyelvű konferencia egyik kiemelt témája „A gasztrointesztinális betegségek rheumatológiai vonatkozásai”. A témakört nemzetközi szakértők (Claudia Berek, Berlin; Tom Cupedo, Rotterdam vezetik be. A konferencia keretén belül tisztújító közgyűlést is tartanak.

Azok a gyermekek, akik kisiskolás korukban rágják a körmüket vagy szopják az ujjukat, kamasz és felnőttkorukra társaiknál kevésbé hajlamosak a gyakori allergénekkel szembeni érzékenységre. Az asztma és a szénanátha veszélyét ugyanakkor látszólag nem befolyásolja a két rossz szokás. Az eredmények egy Új-Zélandi populáció-bázisú születési kohorsz tanulmányból származnak.

A Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention című orvosi szaklapban megjelent kutatás eredménye szerint a légzőszervi allergiákban, asztmában és ekcémában szenvedőknek kevésbé kell tartaniuk a glioma kialakulásától.

A Pediatrics című szakmai folyóiratban megjelent vizsgálat eredménye szerint a tehéntej allergiás gyermekek alacsonyabb csontsűrűséggel rendelkezhetnek, mint más élelmiszerekre allergiás gyermekek.

Egy Amerikában végzett ételallergiás reakciókat vizsgáló nagyarányú felmérésből kiderül, hogy az USA-ban élő ázsiai-indiai származású és fehér gyermekek ételallergia mintázata eltérő, azaz jellemzően nem ugyanazokra az ételekre vagy ételcsoportokra allergiásak.

A Pediatrics című szakmai folyóiratban közölt amerikai tanulmány szerint a szérum immunglobulin E (IgE) szintek klinikailag nem hasznosak az atópiás dermatitisben szenvedő gyermekek ételallergiájának előrejelzésére.

Az anaphylaxiás epizódon áteső gyermekek mintegy 20%-ánál léphet fel bifázisos reakció, vagyis az eredeti epizód rendeződése után ismét fellépő anaphylaxiás tünetek. Bár az elmúlt két évtized során a glükokortikoidokat gyakran alkalmazták az anaphylaxiás betegek kezelésére, hiányoznak a rutinszerű alkalmazás indokoltságát alátámasztó adatok.

Manapság, amikor az ételallergiás gyermekek száma egyre nő, a szülők gyakran felteszik kérdést: Mit tegyek, hogy a kisbabám ne legyen ételallergiás? A Canadian Medical Association Journal (CMAJ) szakmai folyóiratban közölt új áttekintés az ételek bevezetésére és az ételallergia megelőzésére vonatkozó legfrissebb bizonyítékok alapján próbál választ adni az aggódó szülőknek.

Brit kutatók 600 csecsemő bevonásával készült tanulmányának eredménye arra utal, hogy a mogyorótartalmú készítmények 11 hónapos kor előtti rendszeres és gyakori fogyasztása megakadályozza, hogy a veszélyeztetett gyermekeknél ne alakuljon ki mogyoróallergia.

Egy kutatócsoport új reményt ígér az allergiásoknak egy potenciális vakcinával, amely az immunválaszt ’eltéríti’ az allergia kialakításától. Az eredménynek komoly klinikai vonatkozás van, mivel az allergia és az asztma gyakran gyermekkorban kezdődik, és jelenleg nem gyógyítható.