álmok

Az álmokat sokáig csupán a nappali események visszhangjának tekintették, egy új kutatás azonban arra utal, hogy ennél jóval összetettebb folyamatról van szó. A vizsgálat szerint az agy alvás közben nem egyszerűen újrajátssza a napközben átélt élményeket, hanem átalakítja, újrarendezi és a személyiségünkhöz igazítja azokat. Ennek eredményeként az álmok nem a valóság pontos másolatai, hanem olyan történetek, amelyekben a különböző emlékek, érzések és tapasztalatok új formában kapcsolódnak össze.

Az álmok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, de még ma is számos kérdés övezi működésüket. Az egyik legérdekesebb rejtély, hogy vajon hogyan álmodnak azok, akik nem látnak. A National Geographic Magyarország Simor Péter pszichológus és alváskutató segítségével mutatja be, mit tud jelenleg a tudomány a vak emberek álomvilágáról, és hogyan segítheti a mesterséges intelligencia az álmok kutatását a jövőben.

Egy átlagos ember éjszakánként körülbelül négyszer-hatszor álmodik.

Egy külföldi tanulmány szerint a gyerekkori rémálmokból és azok gyakoriságából megjósolható a későbbi demenciára való hajlam.

A haldoklók minden esetben számba veszik addigi életüket, és sajnos a legtöbben a végén ráeszmélnek arra, hogy sok mindent elrontottak, sok mindent máshogy kellett volna tenniük. Bronnie Ware egy ausztrál ápolónő feljegyezte, melyek a leggyakoribb megbánások. Ön mit sajnálna a legjobban, ha ez lenne élete utolsó napja?