alvási apnoe

A pozitív légúti nyomás (PAP) ellentmondásos hatást gyakorol az obstruktív alvási apnoe (OSA) kardiovaszkuláris (CV) kimeneteleire. Az alvási vizsgálatokból származó fiziológiai biomarkerek, mint például az alvási apnoe-specifikus hipoxiás terhelés (SASHB) és az eseményhez kapcsolódó pulzusszám-válasz (ΔHR), segíthetnek a módosítható kardiovaszkuláris kockázatú OSA-betegek azonosításában.

Egy puha, bőrszerű tapasz segítségével akár otthon is folyamatosan követhető lehet a légzés és a szívműködés. A Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem (HKUST) kutatói által fejlesztett viselhető eszköz a korai vizsgálatokban az alvási apnoé eseményeit is képes volt felismerni, miközben felhelyezése kevesebb mint egy percet vett igénybe.

Sokkal egyszerűbb lehet a jövőben az alvási apnoe kezelése, egy továbbfejlesztett módszer ugyanis rendkívül hatékonyan és könnyedén kezelheti a problémát.

A friss kutatások szerint a közepes vagy súlyos obstruktív alvási apnoe (OSA) jelentősen növelheti az agyi mikrovérzések kialakulásának kockázatát, ami hosszú távon stroke-hoz és demenciához vezethet. Az OSA világszerte több százmillió felnőttet érint, és lényege, hogy alvás közben a felső légutak időszakosan összeesnek, ami oxigénhiányos epizódokat és alvásmegszakadásokat okoz. A JAMA Network Openben megjelent tanulmányban több mint 1400, középkorú és idősebb koreai felnőttet követtek nyolc éven át, akik többször vettek részt alvásdiagnosztikai és MRI-vizsgálatokon.

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) különböző demográfiai csoportokban számottevően magasabb kockázattal járt a retinális vénás elzáródás kialakulása szempontjából; a legnagyobb mértékű növekedés a spanyol vagy latin-amerikai származású embereknél volt megfigyelhető. A már meglévő retinális vénás elzáródással élő betegeknél az alvászavar további szemészeti komplikációkkal járt.

Az elmúlt években számos kutatás kimutatta, hogy az oldalra fekvés megoldást jelenthet a hátfájás, a gyomorégés és az alvási apnoe kezelésében.

E tanulmány célja az volt, hogy összehasonlítsa a mentális társbetegségek gyakoriságát az obstruktív alvási apnoéval (OSA) járó és azzal nem járó kórházi kezelések között, és elemezze e mentális társbetegségek és az OSA-t potenciálisan erősítő, módosítható kockázati tényezők kapcsolatát.

Szinte minden magyar horkol, és kétharmaduknál ez meg is nehezíti a család éjszakai pihenését – mutat rá a Somnocenter Alvászavar Központ és a Europion közös reprezentatív kutatása. Hiába alszik rosszul a lakosság jelentős része, alig néhányan mennek el orvoshoz vagy szakemberhez, hogy javítsanak a helyzeten. A válaszadók többsége azzal sincs tisztában, hogy nem vezethetne autót alvási apnoe okozta kezeletlen alvászavarral.

Az alvási apnoe olyan alvás közben fellépő légzészavar, mely csupán az USA-ban mintegy 39 millió embert érint, de világszerte sok kellemetlenséget okoz az ebben szenvedőknek. Az viszont még megdöbbentőbb adat, hogy az alvási apnoéban szenvedők mintegy 85%-át soha nem diagnosztizálták még ezzel a problémával.