antibiotikum

A korai életkorban kialakuló bélmikrobióma kulcsszerepet játszik az immunrendszer megfelelő fejlődésében – erre világít rá a Scripps Research friss kutatása, amely 2025 decemberében jelent meg aJournal of Experimental Medicine folyóiratban. A tanulmány középpontjában az úgynevezett mucosal-associated invariant T (MAIT) sejtek állnak, amelyek az immunrendszer gyors reagálású elemei, és elsősorban a szervezet védelmi vonalain – a bélben, a tüdőben és a bőrben – fejtik ki hatásukat.

A csótányok és sáskák képesek megbirkózni kórokozóikkal - agyukban brit kutatók olyan anyagokat fedeztek fel, amelyek mérgezőnek bizonyultak különböző baktériumok számára.

Egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei szerint a doxiciklin nevű, széles körben alkalmazott antibiotikum szedése serdülőkorban jelentősen csökkentheti a skizofrénia kialakulásának esélyét felnőttkorban. A tanulmány az American Journal of Psychiatry folyóiratban jelent meg, és a finn egészségügyi nyilvántartások nagyszabású adatbázisára támaszkodott.

Antibiotikum-tartalmú sört főztek kétezer évvel ezelőtt a núbiaiak - derítették ki amerikai kutatók, akik vegyelemzéssel tetraciklint mutattak ki az ókori csontokban.

A vizsgálatba olyan randomizált, kontrollált vizsgálatokat (RCT) vontak be, amelyekben olyan felnőttek vettek részt akik pyelonephritisben vagy komplikált (cUTI) húgyuti fertőzésben szenvedtek. Az elsődleges kimeneti eredmény a kezelés befejezését követő 7. napon elért klinikai siker volt. A vizsgálathoz a PubMed, a Cochrane Central Register of Controlled Trials és a Web of Science adatait használták fel a kezdetektől 2024. november 30-ig. Különböző kezelési időtartamokat néztek meg ugyanazon antibiotikum-osztályon vagy kezelési stratégián belül.

A Lyme-kór évente közel félmillió embert érint az Egyesült Államokban. A betegség még akut esetben is pusztító hatású lehet; a korai antibiotikumos kezelés azonban megelőzheti az olyan krónikus tünetek kialakulását, mint a szív- és idegrendszeri problémák, valamint az ízületi gyulladás.

A bacteraemia és a szepszis hagyományosan folyamatos intravénás (IV) antibiotikum-terápiát igényelt. E tanulmány célja annak értékelése, hogy a bacteraemiás és szepszisben szenvedő betegek kezelésében a korai váltás orális antibiotikumokra nem rosszabb-e a folyamatos intravénás antibiotikum-terápiánál.

Az új típusú antibiotikumok felfedezése, valamint a meglévő antibiotikumok hatékonyságának növelése prioritás az antimikrobiális rezisztencia problémájának kezelése érdekében. Az antimikrobiális fehérjéket és peptideket (AMPP-k) a legígéretesebb antibiotikum-alternatívák, illetve kiegészítő terápiák között tartják számon.

A csecsemőkorban adott antibiotikumok olyan változásokat idéznek elő a mikrobiomban, amelyek 30%-kal növelhetik a gyermekkori asztma kockázatát – mutatták be poszteren a szerzők 2025. február 28-án az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (AAAAI)/Allergia Világszervezet 2025-ös éves találkozóján.

Az USA-ban a 2023-as év a cukorbetegségről és a testsúlycsökkentésről szólt. Ennek az évnek az adatai szerint a legkelendőbb gyógyszer a semaglutide volt, az a gyógyszer, amit a nem megfelelően kontrolált 2-es típusú diabeteses betegek kezelésére javasolnak vagy monoterápiában, más gyógyszerekkel együttesen. A második helyre a TNF-alfa-gátló adalimumab került, melyet immunmediált gyulladásos kórképekben alkalmaznak (rheumatoid arthritis, polyarticularis fiatalkori ízületi gyulladás, arthritis psoriatica, psoriasis, spondylitis ancylopoetica és Crohn-betegség). A harmadik helyen az apixaban végzett. A 4-5. helyen is antidiabetikum végzett (dulaglutide, empagliflozin), a 6. helyen pedig ismételten egy immunmodulátor, az ustekinumab. A 7. helyen egy daganatellenes gyógyszer, a pembrolizumab, a 8. helyen a tirzepatide, a 9. helyen egy HIV-fertőzésben alkalmazott vírusellenes szer, a bictegravir (2. generációs integráz-gátló), és végül a 10. helyen a dupilumab végzett.

Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.

Az antimikrobiális rezisztencia akkor jelentkezik, amikor az olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok már nem hatékonyak a kórokozókkal szemben. Ez egy természetes folyamat, ami az antimikrobiális szerek túlzott és helytelen használata miatt felgyorsult.

A szemfelszíni bakteriális infekciók gyógyszeres kezelésére több antibiotikum is rendelkezésre áll. A hatóanyagok közül kiemelhetők a fluorokinolonok – és azok egyik képviselője, az ofloxacin – amelyeknél az alacsony rezisztencia-ráta számos kórokozó vonatkozásában vizsgálatokkal igazolt ^(1-3).