antibiotikum

Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.

Az antimikrobiális rezisztencia akkor jelentkezik, amikor az olyan gyógyszerek, mint az antibiotikumok már nem hatékonyak a kórokozókkal szemben. Ez egy természetes folyamat, ami az antimikrobiális szerek túlzott és helytelen használata miatt felgyorsult.

A szemfelszíni bakteriális infekciók gyógyszeres kezelésére több antibiotikum is rendelkezésre áll. A hatóanyagok közül kiemelhetők a fluorokinolonok – és azok egyik képviselője, az ofloxacin – amelyeknél az alacsony rezisztencia-ráta számos kórokozó vonatkozásában vizsgálatokkal igazolt ^(1-3).

Egy nemzetközi, 3. fázisú vizsgálatban az imipenem-cilastatin-relebaktám nem bizonyult rosszabbnak a piperacillin-tazobaktámnál a kórházban szerzett bakteriális tüdőgyulladásban (HABP) vagy lélegeztetőgéppel összefüggésben kialakult bakteriális tüdőgyulladásban (VABP) szenvedő, kritikus állapotú betegek kezelésében, hasonló biztonságossági profil mellett.

A tuberkulózis a leggyakoribb fertőző betegség világszerte. Csak a 2022-es évben 10,6 millió új fertőzés és 1,3 millió haláleset történt.

Bár a legtöbb gyermekkori tüdőgyulladás esetében vírusos etiológia mutatható ki, az antibiotikum kezelés gyakori. Nem ismert azonban az antibiotikumok hatékonysága járóbeteg-ellátásban a tüdőgyulladással diagnosztizált gyermekek esetében. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a tüdőgyulladással diagnosztizált, orális antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek betegség kimenetelét összehasonlítsa.

Londonban egy kutatócsoport egy új, rendkívül nagy pontosságú röntgenszórásos technikával tárta fel a baktériumokban jelen lévő fémionok helyét és jellegét, amelyek elengedhetetlenek az antibiotikumok optimális hatásmechanizmusához.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új közleménye szerint, ha inkább a védőoltások fejlesztését sürgetnék, megelőzhetőek lennének az antimikrobiális rezisztencia okozta halálesetek és csökkenthetnék az antibiotikum-használatot is.

A visszatérő húgyúti fertőzések (rUTI) okozta jelentős morbiditás, valamint a gyakori antibiotikum-használat szélesebb körű személyes és közegészségügyi következményei ellenére kevés tanulmány írja le megfelelően a rUTI-ban szenvedő vagy profilaktikus antibiotikumot használó nők előfordulási gyakoriságát és jellemzőit. A fentiek ismeretében egy walesi alapellátásban előforduló, profilaktikus antibiotikumot használó és nem használó rUTI-s nők előfordulásának, jellemzőinek és vizeletprofiljának retrospektív keresztmetszeti vizsgálata történt.

Az antibiotikumok túlzott használata globális egészségügyi válságot idézhet elő, amely milliók halálát okozhatja, ha nem történik sürgős beavatkozás.

A kötőhártya-gyulladásban szenvedő gyermekek több mint kétharmada kapott antibiotikumot az első ambuláns ellátást követő első napon; azonban a kontroll vizsgálatok és az újabb antibiotikumok szedése a kezeléstől függetlenül ritkák voltak, ami arra utal, hogy az antibiotikumok elmaradása nem feltétlenül vezet további egészségügyi ellátás igénybevételéhez.

Egy új egészségügyi megfigyelés megállapította, hogy a szexuális úton terjedő betegségeket (STD-k) okozó baktériumoknak megnőtt a gyógyszerrezisztenciája.

Három Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszulát vont ki a forgalomból a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Müller Cecília országos tiszti főorvos közölte, hogy minőségi hiba miatt rendelték el a három Doxycyclin-PannonPharma kemény kapszula visszahívását és forgalomból kivonását.