autizmus

Dr. Zelena Dóra, a Pécsi Orvoskar Élettani Intézetének professzora és igazgatója, az MTA doktora, a Nemzeti Agykutatási Program keretében olyan állatkísérleteket vezet, amelyek az autizmus spektrumzavar kialakulásához segítenek közelebb jutni.

A közösségi média platformokon közzétett bejegyzések az utóbbi időben növelték az autizmus iránti tudatosságot és elfogadását azzal, hogy a felhasználók saját tapasztalataikról számoltak be és arról, hogy hogyan élnek ezzel a rendellenességgel.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) időbeli és életkori gyakoriságának jobb megértése nagyobb tájékoztatást nyújthat az autista gyermekek és felnőttek növekvő populációjának számára nyújtható egészségügyi szolgáltatást illetően.

A vállalat reméli, hogy a napraforgós nyaklánc segít az embereknek „elfogadni a sokszínűséget, értékelni a befogadást és megszüntetni a megbélyegzést”.

Az autizmus, illetve az Asperger-szindróma diagnózisa egyre gyakoribb napjainkban, melynek kialakulásában komoly szerepet kap a genetika mellett a környezeti hatások is.

Az autizmus jelentett előfordulási gyakorisága a gyermekek körében az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett. Nem vizsgálták azonban az ezzel párhuzamos következményeket a felnőtt Medicaid-rendszerre nézve, amely az alacsony jövedelem vagy fogyatékosság miatt autista felnőtteket biztosít.

A JAMA és a JAMA Network Open folyóiratban megjelent klinikai tanulmányok eredményei azt mutatják, hogy akár már 16-30 hónapos gyermeknél is meg lehetne állapítani az autizmust a szemmozgásaik megfigyelésével.