autizmus

Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.

Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.

Egy nagyszabású, több mint 2,18 millió kanadai gyermek adatait elemző kutatás új fényt vetett az autizmus lehetséges környezeti tényezőire. A JAMA Network Open folyóiratban megjelent tanulmány szerint az autizmus gyakrabban fordul elő azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja a terhesség idején megnövekedett légszennyezettségnek, különösen szulfát- (SO₄²⁻) és ammóniumrészecskéknek (NH₄⁺) volt kitéve. A kutatás szerint a születés utáni első hónapokban tapasztalt ózonexpozíció is szerepet játszhat a kockázat növekedésében.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nemrégiben azt állította, hogy a terhesség alatt alkalmazott általános fájdalomcsillapító acetaminophen (más néven paracetamol, az Egyesült Államokban Tylenol márkanéven forgalmazott) használata hozzájárul az autizmus diagnózisok számának növekedéséhez. Ezután azt javasolta, hogy a terhes nők inkább „tűrjék el” a fájdalmat, mint hogy láz vagy fájdalom esetén az általános fájdalomcsillapítót használják.

Egy nemrégiben megjelent nagyszabású svéd tanulmány – mely több mint 1,2 millió születést elemzett – fontos kérdésre keresett választ: vajon a terhesség alatt felírt opioid fájdalomcsillapítók növelik-e a gyermekeknél az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kialakulásának kockázatát?

A DLD egy gyakori, de kevéssé ismert idegfejlődési rendellenesség, amely akadályozza a nyelv megértését és használatát, anélkül, hogy más ok – pl. halláskárosodás, értelmi fogyatékosság vagy autizmus – fennállna. Az iskoláskorú gyermekek 7–10%-át érinti, és gyakran félrediagnosztizálják éretlenségként vagy viselkedési problémaként.

A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy epilepszia kezelésére fejlesztett gyógyszer egyetlen adagja átmenetileg mérsékelte az autizmus tüneteit egérmodellekben. Az eredmények ígéretesek lehetnek a jövő terápiás megközelítései szempontjából, de humán vizsgálatok még nem indultak.

Dr. Zelena Dóra, a Pécsi Orvoskar Élettani Intézetének professzora és igazgatója, az MTA doktora, a Nemzeti Agykutatási Program keretében olyan állatkísérleteket vezet, amelyek az autizmus spektrumzavar kialakulásához segítenek közelebb jutni.

A közösségi média platformokon közzétett bejegyzések az utóbbi időben növelték az autizmus iránti tudatosságot és elfogadását azzal, hogy a felhasználók saját tapasztalataikról számoltak be és arról, hogy hogyan élnek ezzel a rendellenességgel.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) időbeli és életkori gyakoriságának jobb megértése nagyobb tájékoztatást nyújthat az autista gyermekek és felnőttek növekvő populációjának számára nyújtható egészségügyi szolgáltatást illetően.

A vállalat reméli, hogy a napraforgós nyaklánc segít az embereknek „elfogadni a sokszínűséget, értékelni a befogadást és megszüntetni a megbélyegzést”.

Az autizmus, illetve az Asperger-szindróma diagnózisa egyre gyakoribb napjainkban, melynek kialakulásában komoly szerepet kap a genetika mellett a környezeti hatások is.

Az autizmus jelentett előfordulási gyakorisága a gyermekek körében az elmúlt 20 évben folyamatosan emelkedett. Nem vizsgálták azonban az ezzel párhuzamos következményeket a felnőtt Medicaid-rendszerre nézve, amely az alacsony jövedelem vagy fogyatékosság miatt autista felnőtteket biztosít.