autizmus

Új agyi képalkotó vizsgálat adhat fontosabb betekintést abba, milyen biológiai folyamatok állhatnak az autizmus hátterében. Dán kutatók három különböző képalkotó eljárás együttes alkalmazásával vizsgálták a dopaminrendszert, az agy energiafelhasználását és az egyes agyterületek közötti kommunikációt. Az eredmények szerint az autista felnőttek agyában több dopamin D2-receptor lehet, és a dopaminrendszer működése más módon kapcsolódhat az agyi hálózatok kommunikációjához, mint a neurotipikus embereknél.

Az érzékszerveink folyamatosan információt szolgáltatnak arról, mi történik körülöttünk és a testünkben. Segítségükkel érzékeljük többek között a tárgyak helyzetét, a mozgásunk sebességét, az elfogyasztott anyagok biztonságosságát, valamint a környezet és a testünk hőmérsékletét. Az érzékelésnek azonban megvannak a maga korlátai, és ez különösen fontos lehet az autizmus esetében.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a terhesség alatti antidepresszáns szedése autizmust vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD) okozna a gyermekeknél. A témával kapcsolatos eddigi legnagyobb tanulmányban egy metaanalízis kimutatta, hogy a megfigyelt kockázatok többsége jelentősen csökkent, miután figyelembe vették az anyák mentális egészségi állapotát és egyéb zavaró tényezőket.

Az autizmus egyik legmeghatározóbb jellemzője a szociális kommunikáció nehézsége: az érintett gyerekek gyakran küzdenek azzal, hogy értelmezzék mások érzelmeit, reagáljanak a társas helyzetekre, vagy akár fenntartsanak egy egyszerű beszélgetést. Bár számos terápiás módszer létezik, ezek gyakran időigényesek, költségesek és nem minden esetben érhetők el mindenki számára. Egy friss kutatás azonban egy egészen új megközelítést kínál – méghozzá az agy közvetlen stimulálásán keresztül.

Az a széles körben elterjedt feltételezés, miszerint az autizmus spektrumzavar (ASD) túlnyomórészt férfiakat érint, vélhetően inkább a diagnosztikai mintázatokat tükrözi, mintsem a prevalencia valódi különbségeit.

Egy új tanulmány további bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a SARS-CoV-2 messenger RNS (mRNS) vakcina közvetlenül a terhesség előtt vagy terhesség során történő beadása nem növeli az autizmus vagy más idegrendszeri fejlődési zavarok kialakulásának kockázatát kisgyermekeknél.

Több évtizedes, magas színvonalú kutatások bizonyítják, hogy a vakcinák nem okoznak autizmust. Egy 657461 dán gyermekből álló kohortban nem mutattak ki növekedett autizmus kockázatot a kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR) vakcina beadása után, és nem volt jele autista testvérekkel rendelkező gyermekeknél sem, vagy más magas kockázatú alcsoportokban, az oltóanyag beadása utáni meghatározott időintervallumokban.

Az orvosokat, illetve kutatókat továbbra is foglalkoztatják az autizmus kialakulásával kapcsolatos, eddig nem bizonyított és cáfolt állítások – legfőképpen az, hogy a vakcinák és a szülés előtti acetaminofén-használat növelheti-e a rendellenesség kockázatát.

Egy nagyszabású, több mint 2,18 millió kanadai gyermek adatait elemző kutatás új fényt vetett az autizmus lehetséges környezeti tényezőire. A JAMA Network Open folyóiratban megjelent tanulmány szerint az autizmus gyakrabban fordul elő azoknál a gyermekeknél, akiknek édesanyja a terhesség idején megnövekedett légszennyezettségnek, különösen szulfát- (SO₄²⁻) és ammóniumrészecskéknek (NH₄⁺) volt kitéve. A kutatás szerint a születés utáni első hónapokban tapasztalt ózonexpozíció is szerepet játszhat a kockázat növekedésében.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke nemrégiben azt állította, hogy a terhesség alatt alkalmazott általános fájdalomcsillapító acetaminophen (más néven paracetamol, az Egyesült Államokban Tylenol márkanéven forgalmazott) használata hozzájárul az autizmus diagnózisok számának növekedéséhez. Ezután azt javasolta, hogy a terhes nők inkább „tűrjék el” a fájdalmat, mint hogy láz vagy fájdalom esetén az általános fájdalomcsillapítót használják.

Egy nemrégiben megjelent nagyszabású svéd tanulmány – mely több mint 1,2 millió születést elemzett – fontos kérdésre keresett választ: vajon a terhesség alatt felírt opioid fájdalomcsillapítók növelik-e a gyermekeknél az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kialakulásának kockázatát?

A DLD egy gyakori, de kevéssé ismert idegfejlődési rendellenesség, amely akadályozza a nyelv megértését és használatát, anélkül, hogy más ok – pl. halláskárosodás, értelmi fogyatékosság vagy autizmus – fennállna. Az iskoláskorú gyermekek 7–10%-át érinti, és gyakran félrediagnosztizálják éretlenségként vagy viselkedési problémaként.

A Stanford Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy epilepszia kezelésére fejlesztett gyógyszer egyetlen adagja átmenetileg mérsékelte az autizmus tüneteit egérmodellekben. Az eredmények ígéretesek lehetnek a jövő terápiás megközelítései szempontjából, de humán vizsgálatok még nem indultak.