bélflóra
A bélflóra döntheti el, mennyi kalóriát nyerünk az ételeinkből
Az Arizona Állami Egyetem kutatói egy új matematikai modellt fejlesztettek ki, amely alapjaiban árnyalja a kalóriákról alkotott hagyományos elképzeléseinket. A DAMM (Digestion, Absorption and Microbial Metabolism) nevű modell arra mutat rá, hogy az elfogyasztott ételekből ténylegesen hasznosuló energia mennyiségét nem csupán az élelmiszer összetétele határozza meg, hanem a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok is jelentős szerepet játszanak.
Az ellenállásos edzés valóban javítja a bélflórát?
Egy friss, még szakértői értékelés alatt álló tanulmány szerint a rendszeres ellenállásos edzés – például súlyemelés – jelentős hatással lehet a bélmikrobiomra, vagyis az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összetételére. A kutatás arra utal, hogy már heti 2–3 edzés nyolc héten át is megváltoztathatja a bélben élő baktériumok összetételét, különösen olyan embereknél, akik korábban fizikailag inaktívak voltak.
A bélflóra és a daganatos betegségek kialakulásának kapcsolatát vizsgálják szegedi kutatók
Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM).
Lehet együtt szedni az antibiotikumot és a probiotikumot?
Örök kérdés a laikusok és a szakemberek körében is: vajon lehet együtt szedni az antibiotikumokat és a probiotikumokat? Kell hagyni kis időt az alkalmazásuk közt? Lássuk, mit mondanak a kérdésről a legújabb tanulmányok.