belgyógyászat
Az elhúzódó antibiotikum terápia: ártalmak értékelése az idősek körében
Az antibiotikum-expozíció csökkentése érdekében egyre gyakrabban javasolnak rövidebb idejű antibiotikum-terápiát. A kezelési időtartam valós hatásának számszerűsítését azonban akadályozza a megfigyeléses vizsgálatokban gyakran tapasztalt torzítás, illetve elfogultság. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék a hosszabb, illetve rövidebb terápia ártalmait és előnyeit idősebb betegek esetében.
A duális GLP-1-receptor-agonista kezelés megszakítása és újrakezdése túlsúlyos vagy elhízott amerikai felnőttek körében
A glükagonszerű peptid-1 receptor agonisták (GLP-1 RA-k) hatékonysága szempontjából fontos azok következetes alkalmazása. A gyógyszer adagolásának megszakítása, illetve újrakezdésének jellemzői nem kellőképpen ismertek.
IVIG-profilaxis és fertőzés kockázat myeloma multiplexben
Azoknak a myeloma multiplexben szenvedő betegeknek, akik intravénás immunglobulin (IVIG) profilaxisban részesülnek a teclistamab kezelés során, kevesebb fertőzést kapnak el és jobb az általános túlélésük azokhoz képest, akik nem kapnak IVIG profilaxist, az Amerikai Hematológiai Társaság (ASH) 2024-es éves találkozóján itt bemutatott új eredmények szerint.
Húgyúi fertőzések az alapellátásban: Új irányelvek
Az alapellátásban gyakran találkozunk húgyúti fertőzésekkel (ÚTI), ezért ezek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére vonatkozó irányelvek hasznosak abban, hogy megerősítsük tudásunkat azokon a területeken, ahol tudjuk, mit csinálunk, és frissítsük ismereteinket a bizonytalan területeken.
A hyperkalemia kezelése: az új káliumkötők szerepe
A hyperkalemia egy, a klinikai gyakorlatban gyakran előforduló, potenciálisan életveszélyes állapot, különösen a krónikus vesebetegségben, szívelégtelenségben, cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedő, valamint a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer gátlóival (RAASi) kezelt betegek körében.
Finerenon: egy áttörést jelentő mineralokortikoid receptor antagonista
Az aldoszteront a mellékvesekéreg zona glomerulosájában termelődő mineralokortikoid hormonként kategorizálják. Az aldoszteron jelentős hatást fejt ki a nátrium- és vízvisszatartásban, valamint a szív remodellingjében, elősegítve a fibrózist, és ezeket a káros hatásokat idővel a mineralokortikoid receptor antagonisták (MRA) ellensúlyozták. A spironolakton, egy széles körben használt és hatásos nem-szelektív MRA, azonban súlyos mellékhatásai vannak, mint a gynecomastia és a hyperkalemia. Az eplerenon, egy másik második generációs MRA, bár nem-szteroid és szelektív, hyperkalémiát okoz és károsan befolyásolja a vesefunkciókat.
Az étrend hatása a reumatológiai és mozgásszervi megbetegedések kimenetelére
Egy EULAR munkacsoportot hívtak össze a reumás és mozgásszervi betegségek (RMD-k) esetén alkalmazandó életmódjavító ajánlások kidolgozására. Ebben a dokumentumban az étrendnek az RMD-k progressziójára gyakorolt hatásával kapcsolatos szakirodalmát tekintették át.
Hogyan hatnak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek a vesékre?
A University of Virginia School of Medicine kutatói felfedezték, hogy a magas vérnyomás hosszú távú kezelésére általánosan felírt gyógyszerek hogyan pusztíthatják el a vese képességét a vér szűrésére és tisztítására. A felfedezés megnyitja az utat a magas vérnyomás és más érrendszeri betegségek kezelésének jobb módszerei előtt.
A vonoprazan szerepe a H pylori eradikációjában
Egy új 10 napos kezelési mód, ami magába foglalja a szájon át szedhető, kálium-kompetitív savblokkoló vonoprazant, valamint a levofloxacint és az amoxicillint, szignifikánsan hatékonyabb volt a Helicobacter pylori fertőzés felszámolásában, mint az omeprazol, amoxicillin és klaritromicin hármas terápia - derült ki egy randomizált, többközpontú vizsgálat eredményeiből. A vonoprazannal végzett hármas terápiás kezelés általában jobban tolerálható volt, mint a 14 napos omeprazol-alapú kezelés.
A nefrológusok sürgetik a krónikus vesebetegségre irányuló kutatást
Németországban több mint 10 millió ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD), ami egy súlyos és visszafordíthatatlan állapot. A végstádiumban a betegek rendszeres dialízisre vagy veseátültetésre szorulnak, és a vesefunkció csökkenésével a szív- és érrendszeri kockázat is nagymértékben megnő. A Német Nefrológiai Társaság (DGfN) szerint négyből három beteg nem tud az állapotáról, részben azért, mert a vesefunkció csökkenésének akár 90%-a tünetmentesen is bekövetkezhet.
Napi kávéfogyasztás kontra kardiometabolikus kockázat
Minden egyes nap 1 milliárd ember fogyaszt ezen a bolygón egy bizonyos pszichoaktív szert. Ez a vegyi anyag meglehetősen mélyreható élettani hatásokkal rendelkezik. Növeli a vér nitrogén-oxid szintjét, értágulatot okoz, és nem utolsósorban éberebbnek érzi magát tőle az ember. Ez az anyag sokféle módon, de szinte mindig folyadék formájában jelenik meg. Kitalálta már? Ez a koffein, valószínűleg a legegészségesebb élvezeti drog, amit valaha felfedeztek.
Rövid távú szteroid kezelés és a cukorbetegség
Azoknál, akik rövid kórházi tartózkodásuk alatt szisztémás glükokortikoidokat kaptak, több mint kétszer nagyobb valószínűséggel alakult ki újonnan fellépő cukorbetegség, mint azoknál, akik nem kaptak - jelentették egy nagyszabású tanulmány szerzői, ami több mint egy évtizedes betegnyilvántartás adatait elemezte.
A policisztás ovárium szindróma fenotípusainak jelentősége
A PPCOS (Pregnancy in Polycystic Ovary Syndrome) I. és II. randomizált, kontrollált vizsgálatban a résztvevők retrospektív kohorsz vizsgálata során orvosi konzultáció, demográfiai adatok felvétele, fizikalis vizsgálat és a laboratóriumi adatok alapján a négy Rotterdam kritérium három kategóriájába sorolták a betegeket. A két hiperandrogén (A és B) Rotterdam-kategóriát a PCOS nem hiperandrogén fenotípusával (D fenotípus) hasonlították össze. A kimenetelek a klinikai terhesség, a terhesség elvesztése, az élveszületés, a szülészeti szövődmények (beleértve a koraszülést, a preeclampsiát, a terhességi cukorbetegséget, a méhen belüli növekedéskorlátot és a membránok idő előtti megrepedését), valamint az újszülöttkori kimenetelek (beleértve a sárgaságot, a légzési nehézségi szindrómát, az újszülöttkori kórházi kezelést és az újszülöttkori fertőzést) voltak.