belgyógyászat

Az autoimmun reumatikus betegségek (AIRD) során előforduló aortopátiák az aorta különböző kóros állapotainak széles spektrumát foglalják magukba – ideértve az aortitist, az aneurizmákat, a disszekciókat és az aortabillentyű-elégtelenséget –, amelyek elsősorban szisztémás gyulladás következtében alakulnak ki.

A folyadékterápia továbbra is a korai szeptikus sokkos újraélesztés sarokköve; egyre több bizonyíték emeli ki a túlzott folyadékbevitellel járó jelentős kockázatokat. A folyadékterhelést következetesen összefüggésbe hozzák a szervi diszfunkcióval és a kedvezőtlen kimenetelekkel, ami aláhúzza az parenteralis folyadékterápia személyre szabott megközelítésének szükségességét.

A megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) egy szisztémás betegség, amiben az anyagcsere-komorbiditások – az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegség (CKD) – együttesen szisztémás gyulladást, endoteliális diszfunkciót és szívizom-fibrózist idéznek elő. A mikrovaszkuláris diszfunkció fontos összekötő láncszemet jelent ezek között a szívben, illetve az azon kívül fellépő komorbiditások és rendellenességek között, bár a HFpEF kialakulásában betöltött ok-okozati szerepe még nem teljesen tisztázott.

A regionális citrát-antikoaguláció (RCA) az előnyben részesített antikoagulációs stratégia a folyamatos vesepótló kezelésben (CRRT) részesülő számos beteg esetében. A biztonságos alkalmazáshoz olyan összehangolt kezelési tervre van szükség, amely integrálja a citrát adagolását, a citrát eltávolítását az extrakorporális körből, az egyénre szabott kalcium-pótlást, a CRRT folyadék összetételét és a strukturált biokémiai monitorozást. Ez az áttekintés összefoglalja az RCA előírására, monitorozására és adagjának módosítására vonatkozó gyakorlati megközelítéseket, hangsúlyt fektetve a citrát kinetika, a kalcium-homeosztázis, a károsodott citrát-anyagcsere, a metabolikus szövődmények és a rendszeralapú biztonság terén elért legújabb eredményekre.

Az 1990-ben megrendezett első Baveno konszenzus konferencia óta az ötévente sorra kerülő konferenciák átalakították a cirrózis és a portális hipertónia területét: a hangsúly a varixokból származó vérzésről átkerült egy patofiziológiai alapú keretrendszerre, ami a kockázati rétegzésre, a klinikailag jelentős portális hipertóniára (CSPH) és a dekompenzáció megelőzésére összpontosít.

A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) új tanulmánya szerint 2024-ben világszerte mintegy 2,3 millió új daganatos megbetegedés – az összes új eset körülbelül 12%-a – volt fertőzéseknek tulajdonítható.

Egy több mint 3600 fő merevedési zavarral és 2-es típusú cukorbetegséggel élő férfi adatait elemző retrospektív kohorszvizsgálatban a foszfodiészteráz-5-gátlók (PDE5-gátlók) alkalmazása a proliferatív diabéteszes retinopátia – a betegség előrehaladott, látást veszélyeztető formája – alacsonyabb előfordulási gyakoriságával járt együtt 7 éves utánkövetés során. Az összesített diabéteszes retinopátia-kockázat csökkenésére utaló összefüggés azonban a többszörös összehasonlítások miatti statisztikai korrekció után már nem volt szignifikáns.

A lítium továbbra is a pszichiátria egyik leghatékonyabb – és egyben leginkább félreértett – gyógyszere. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, a terápiás vérszinttel, a toxicitással, az adagolással, a depresszióval, a súlygyarapodással és a kognitív hatásokkal kapcsolatos tévhitek a mai napig befolyásolják a gyógyszer alkalmazását.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A lítium továbbra is a pszichiátria egyik leghatékonyabb – és egyben leginkább félreértett – gyógyszere. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, a terápiás vérszinttel, a toxicitással, az adagolással, a depresszióval, a súlygyarapodással és a kognitív hatásokkal kapcsolatos tévhitek a mai napig befolyásolják a gyógyszer alkalmazását.

A lítium továbbra is a pszichiátria egyik leghatékonyabb – és egyben leginkább félreértett – gyógyszere. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, a terápiás vérszinttel, a toxicitással, az adagolással, a depresszióval, a súlygyarapodással és a kognitív hatásokkal kapcsolatos tévhitek a mai napig befolyásolják a gyógyszer alkalmazását.

Az első vonalbeli kezelésre nem reagáló, funkcionális székrekedésben szenvedő betegeknél az elobixibat a prukalopridhoz képest nagyobb arányban eredményezett tartós és teljes, spontán székletürítést, emellett hatékonyabban enyhítette a tüneteket és nagyobb mértékben javította az életminőséget.

Azoknál, akiknél nem áll fenn klinikai értelemben vett májbetegség, de a májzsírosodás, a fibrózis és a májfunkciós károsodás tekintetében magas pontszámot értek el, jelentősen nő a szív- és érrendszeri megbetegedések (CVD) kialakulásának kockázata. A kutatók egy prospektív UK Biobank kohorsz adatait elemezték annak meghatározása érdekében, hogy a szubklinikai májbetegség három nem-invazív mutatója önállóan vagy együttesen összefügg-e a későbbi CVD kockázatával. A vizsgálatba összesen 318308 olyan résztvevőt vontak be, akiknél a vizsgálat kezdetén nem állt fenn klinikai értelemben vett májbetegség vagy CVD, és akiket 2006 és 2010 között toboroztak az Egyesült Királyság egész területéről. A medián életkor 57 év volt, a résztvevők 44,3%-a pedig férfi volt.