belgyógyászat

Az elsődleges hyperparathyreosisban szenvedő betegek biokémiai profiljának felhasználásával a sebészek a műtét előtt azonosíthatják azokat a betegeket, akiknél nagyobb a valószínűsége az egymirigyet - (SGD) a többmirigyet érintő megjelenéshez (MGD) képest. Ezenkívül a biokémiai profilok felhasználhatók a makacs betegségre fokozottan hajlamos betegek monitorozására is.

A vizsgálat célja az volt, hogy új adatokat szolgáltassanak a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) svédországi előfordulására, prevalenciájára és akcelerációs tendenciájára vonatkozóan, különös tekintettel a korai stádiumú T2D-re.

A közelmúltban végre megjelentek az Amerikai Kardiológiai Szövetség/Amerikai Kardiológiai Kollégium 2025-ös, az akut koronária-szindróma (ACS) kezelésére vonatkozó irányelvei, amelyek 11 év szünet után az első frissítést jelentik.

A krónikus vesebetegség immunrendszert károsító állapotot okoz, és alacsonyabb vakcinahatékonyságot eredményez még a fenntartó dialízisben részesülő betegek esetében is. A legutóbb felbukkant SARS-CoV-2 járványok arra ösztönzik a klinikusokat, hogy jobban megértsék a mögöttes mechanizmusokat, és hatásosabb vakcinázási ütemterveket állítsanak fel.

A nem szabályozott kannabidiol (CBD) termékek széleskörű használata a fogyasztók körében biztonságossági aggályokat vet fel. A CBD-vel kapcsolatos legtöbb kutatás a vényköteles CBD-t alkalmazó betegek által szedett, viszonylag nagy dózisokat vizsgálta. Alacsonyabb dózisok esetén korlátozott adatok állnak rendelkezésre a biztonságossággal kapcsolatban.

A Medicines and Healthcare products Regulatory Agency (MHRA) gyógyszerbiztonsági frissítést adott ki a légúti szinciális vírus (RSV) vakcinák beadását követő Guillain-Barré-szindrómáról (GBS). Az egészségügyi szakembereknek azt tanácsolják, hogy tájékoztassák az Abrysvo (Pfizer) és az Arexvy (GSK) vakcinákat kapókat a GBS lehetséges tüneteiről. Ha ezek jelentkeznek, az oltást kapóknak azonnal orvoshoz kell fordulniuk, mivel a korai beavatkozás csökkentheti a betegség súlyosságát és javíthatja a kimeneteleket.

Az epeúti pancreatitis kiújulásának megelőzése érdekében az epehólyag laparoszkópos eltávolítása javasolt, de sludge képződés és a mikrokövesedés által kiváltott akut pancreatitis (AP) esetén korlátozott mennyiségű bizonyíték áll rendelkezésre. Egy vizsgálat célja az volt, hogy összehasonlítsa a sludge / mikrokövesedés okozta AP-ben, illetve az epekő okozta AP-ben szenvedő betegeknél a kiújulás mintázatát és kockázati tényezőit.

Az elhízás a pitvarfibrilláció (AF) fontos kockázati tényezője. Nem randomizált vizsgálatok kimutatták, hogy a testsúlycsökkenés és a fokozott fizikai aktivitás összefügg az AF csökkenésével.

Egy előzetes tájékoztatás szerint a Nemzeti Egészségügyi és Gondozási Intézet (NICE) vezeték nélküli szívritmus szabályozó beültetését ajánlja a bradyarritmiás betegek számára, akiknek egykamrás pacemakerre van szükségük. Az iránymutatás tervezete alapján nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a kétkamrás szívritmus-szabályozáshoz történő alkalmazásukat a kutatási környezeten kívül is támogassák.

A transzabdominális ultrahang (TAUS) 85,7%-os detektálási arányt mutat cisztás hasnyálmirigy-elváltozásoknál, amit az endoszkópos ultrahang (EUS) esetében is megfigyeltek; a BMI, illetve az elváltozás mérete azonban jelentősen befolyásolta a felismerést.

A SAP-001 szájon át szedhető vizsgálati készítmény jelentősen és tartósan csökkentette a húgysavszintet refrakter köszvényben, derül ki egy IIb vizsgálati fázis eredményeiből, amelyről az Európai Reumatológiai Szövetség (EULAR) 2025 éves találkozóján számoltak be.

Az abszolút vashiány, amit alacsony vasraktárként határoznak meg, vérszegénységgel vagy anélkül, világszerte körülbelül 2 milliárd embert, az Egyesült Államokban pedig a felnőttek 14%-át érinti. A vashiányos vérszegénység, amit az alacsony vasraktárak miatti alacsony hemoglobinszintként határoznak meg, világszerte körülbelül 1,2 milliárd embert érint, köztük 10 milliót az USA-ban.

A stressz által indukált hiperglikémia (SIH) az akut vagy krónikus stresszre adott fiziológiai válasz, amit a vércukorszint emelkedése határoz meg. Mind a cukorbetegeknél, mind a diabéteszben nem szenvedő embereknél előfordul; különösen az akut vagy súlyos megbetegedéssel küzdők esetében gyakori. A SIH kialakulását a katekolaminok, a kortizol és a gyulladásos mediátorok, például a citokinek közötti komplex kölcsönhatások jellemzik, amelyek a máj fokozott glükóztermeléséhez, illetve inzulinrezisztenciához vezetnek. Míg az enyhe vagy mérsékelt SIH védelmet nyújthat a stressz alatt, a tartós vagy túlzott hiperglikémia súlyosbíthatja a szervezet gyulladásait, illetve az oxidatív stresszt, hozzájárulva a kedvezőtlen kimenetelhez olyan állapotokban, mint az akut szívinfarktus, a szívelégtelenség vagy az agyi érrendszeri betegségek.