belgyógyászat

Az elsőként választandó gyógyszerre vonatkozóan nincs szigorú megkötés, leginkább a beteg kísérőbetegségeit figyelembe véve érdemes a kezdő gyógyszert kiválasztani, a legkisebb hatékony dózisban.

Mikor ajánljuk hypertoniás betegeknek a nem-gyógyszeres kezelés különböző lehetőségeit? A válasz egyszerű: mindig. "Csak" azt kell eldöntenünk, hogy a gyógyszeres kezelés helyett (leginkább: előtt), vagy mellette javasoljuk betegeinknek az alábbi életmódbeli megfontolásokat.

A Magyar Diabetes Társaság tisztelettel meghívja Önt és munkatársait XX. Jubileumi Kongresszusára, melyet a Club Tihanyban rendez, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Belgyógyászati, Diabetes és Anyagcsere Centruma és az „Alapítvány a Cukorbetegekért” szervezésében.

A hypertonia diagnózisának kimondása után a következő vizsgálandó tényező annak kiderítése, hogy a magas vérnyomás hátterében azonosíthatók-e olyan faktorok, amelyek a hypertonia fennállását kialakítják. Amennyiben a magas vérnyomás egy másik alapvető kórállapothoz másodlagos eltérésként csatlakozik, szekunder hypertoniáról beszélünk.

Serdülőkorban akkor beszélünk hypertoniáról, ha 3 különböző időpontban végzett, alkalmanként legalább 3 mérés átlagából adódó vérnyomás szisztolés és/vagy diasztolés értéke meghaladja az adott korcsoport nemre és testmagasságra illesztett 95 percentilis értékét. A felnőttkori hypertonia diagnózisával ellentétben, a serdülőkori hypertonia diagnózisához mindig szükséges, hogy az eseti értékek alapján diagnosztizált hypertoniát 24 órás vérnyomás-monitorozással (ABPM) verifikáljuk.

Invitation to the 4th International Biomarkers Conference

Már 1970-ben megfigyelték, hogy a troleandomycint is kapó asztmások kortikoszteroid-igénye csökken. Ezután több egyéb makrolid antibiotikumot is megvizsgáltak és kiderült, hogy ez a tulajdonság a 14-15 tagból álló makrolidokra (azaz erythromycin, clarythromycin és azithromycin) korlátozódik.

Lillafüred, Palota Szálló; 2010. január 22-23.

A felnőttkorban jelentkező coeliakia típusos esetben legalább egy hónapja tartó hasmenés képében jelentkezik, a széklettenyésztés pedig rendre negatív eredményt ad mind baktériumok, mind paraziták irányában. Máskor azonban a betegnek nincs hasmenése, ehelyett vashiány, folsavhiány vagy hypoalbuminaemia lehet az a tünet, amelynek hátterében felmerül és igazolódik a glutén-szenzitív enteropathia.

A cikksorozat befejező részében a bőr leukocytoclasticus vasculitiséről lesz szó, mely nemcsak a leggyakoribb vasculitis típus, de a cutan vasculitisek között is messze a leggyakoribb alcsoport.

Mivel a polyarteritis nodosa (PAN) a kiserek mellett a közepes nagyságú ereket is érinti, a tüneteket az érintett szervek ischaemiája illetve infarctusa dominálja.

A Henoch-Schönlein purpura olyan szisztémás kisér-vasculitis, amelyet IgA tartalmú immunkomplexek lerakódása okoz a szövetekben, a bőrtünet szövettanilag leukocytoclasticus vasculitisnek felel meg.

A cryoglobulinok olyan immunglobulinok, amelyek 37°C alatti hőmérsékleten oldhatatlanná válnak és aggregálódnak.