belgyógyászat

A szélesebb körben ismert kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, a stroke, a szívbetegség és a depresszió mellett egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint a D-vitaminhiány, az emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint és a társadalmi elszigeteltség növeli a fiatalon jelentkező demencia (YOD) kockázatát.

Egy vizsgálati esetsorozat 6 pozitív AUD-szűréssel rendelkező beteget mutatott be, akiket testsúlycsökkentés céljából szemaglutiddal kezeltek. Ezt követően mindegyiküknél jelentős javulás mutatkozott az AUD-tünetek tekintetében.

Íme a tavalyi év legfontosabb tanulmányai a neurobiológia területén.

A nátrium-glükóz-kotranszport fehérje 2 gátlók (SGLT-2s) a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél pozitív összefüggést mutattak mind a renalis, mind a kardiovaszkuláris kimenetellel. Azonban az összefüggés SGLT-2is és a 2-es típusú cukorbetegségben és akut vesebetegségben (AKD) szenvedő betegek körében lévő kimenetel továbbra is tisztázatlan.

Úgy tűnik, hogy a bél- és vizeletmikrobióta változásai kulcsszerepet játszanak a vesekövek kialakulásában, ami arra utal, hogy a modulátorok, például a rossz étrend és az antibiotikum-használat elkerülése segíthet a vesekő kiújulásának megelőzésében.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a vegán étrend a vegyes étrenddel szemben potenciális szív- és érrendszeri előnyökkel jár a jobb minőségű táplálkozás (zöldségek, hüvelyesek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, diófélék és magvak nagyobb mértékű fogyasztása) révén.

Az akut vakbélgyulladás a leggyakoribb sürgősségi műtétet igénylő emésztőrendszeri betegség. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos megbetegedés Franciaországban. Az akut vakbélgyulladás után a vastagbélrák fokozott kockázata feltételezhető. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy országos elemzésben felmérjék a vakbélgyulladás utáni vastagbélrák miatti kórházi kezelés gyakoriságát.

Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) kifejlesztette az első olyan emberi vizeletszabványt, ami pontosan méri az albumint, azt a biomarkert, amit a kreatininnel együtt használnak a vese értékelésére. Kreatinin mérését támogató szabványok már léteznek. Mostanáig azonban nem léteztek szabványok az emberi vizeletben lévő albuminra; ehelyett ez a szabvány a szérumon alapult. Az ideális standard mindig ugyanabban az anyagban van, mint a klinikai minta - mondta Ashley Beasley-Green bioanalitikai vegyész, aki a NIST vizelet-albumin standardizálási programját vezeti. Ha vizeletmintát küldünk egy laboratóriumba, elvárjuk, hogy a minőségellenőrző anyag is ugyanolyan legyen.

A metoklopramid orrspray-t (MNS) az orális metoklopramid alternatívájaként fejlesztették ki. Korábbi 2. fázisú vizsgálatok bizonyították a diabéteszes gasztroparézisben szenvedő nők tüneteinek csökkentésére vonatkozó hatékonyságát, férfiak esetében viszont nem. Ezen 3. fázisú vizsgálat célja az volt, hogy tovább vizsgálja az MNS biztonságosságát és hatékonyságát placebóval összehasonlítva diabéteszes nők gasztroparézis tüneteinek csökkentésében.

Világszerte 21 olyan ország van, ahol az étrend nem tartalmaz elegendő jódot. A tartós jódhiány pajzsmirigy alulműködéshez vezethet. Egy vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a jódmérések felhasználhatók-e a jódhiány prevalenciájának a meghatározására a (szubklinikai) pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegeknél egy kontrollcsoporttal összehasonlítva.

Az elhízás a 2019. évi súlyos koronavírusos betegség (COVID-19) kockázati tényezője. A keringő adipokineket összefüggésbe hozták a gyulladásos terheléssel és a felerősített vagy diszregulált immunválaszokkal. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje az adipokinek diszkriminatív képességét a COVID-19 tüdőgyulladás azonosítására és a betegség súlyosságának értékelésére.

A bal pitvari fülcsezárás körülbelül feleannyi rokkantságot okozó vagy halálos kimenetelű stroke-kal és alacsonyabb halálozással járt a stroke-ot követően, mint a kettős orális antikoaguláns terápia pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél, derül ki egy új megfigyeléses kutatásbó

A vashiányos anaemia (IDA) a leggyakoribb vérszegénység a várandósok körében. Az IDA növeli a pácienseknél a koraszülés és a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát, és a csecsemőiket a perinatális halálozás veszélyének teszi ki. Az IDA megfelelő kezelése nélkül a terhesség alatt ez az állapot a csecsemők alacsony születési súlyához vagy a súlycélok későbbi elmaradásához is vezethet. A Komodo Health egészségügyi elemző cég felmérése szerint azonban a 2021-2022 között új IDA diagnózissal rendelkező nők 10%-a terhes volt.