biológia

A homárok különleges biológiai tulajdonságai miatt az öregedéskutatás egyik legizgalmasabb modelljeivé váltak. George, a 140 évesre becsült amerikai homár esete csak egy példa arra, milyen rejtélyes módon működik ezeknek a tengeri lényeknek a szervezete: míg az ember számára az öregedés elkerülhetetlen, a homárok esetében az idő látszólag megáll.

A fák ugyanúgy, mint mi, oxigént szívnak be és szén-dioxidot bocsátanak ki. Ez a légzés pedig az összes élő szövetükben zajlik, nem csak a levelekben.

Garfield, a Jim Davis által 1978-ban megalkotott azonos című képregény sztárja, mint sok más macska, aki otthonunkban él, narancssárga színű. Ugyanúgy narancssárga, mint ahogyan egyes emberek vörös hajúak, egyes lovak barnák, vagy egyes kutyák ír szetterek, de az ő esetében van egy csavar a dologban.

Míg mi egyszerűen felvehetünk egy pulóvert vagy felkapcsolhatjuk a fűtést, a vadon élő állatoknak stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy átvészeljék a téli hónapokat.

Nehéz kitalálni, hogy a biomolekuláris kondenzátumok pontosan mit is csinálnak. Néhánynak jól meghatározott szerepe van, mint például a szaporítósejtek, a stresszgranulumok és a fehérjéket előállító riboszómák képzése. Sok másnak azonban nincs egyértelmű funkciója és kutatásuk átírhatja az alapvető fogalmainkat a sejtek működéséről.