bor

Az ősz beköszöntével a szüret és a borozás hangulata is egyre inkább előtérbe kerül. A Hamu és Gyémánt ezúttal nem borokat, hanem öt olyan tárgyat válogatott össze, amelyek valamilyen módon a szőlőhöz, a borhoz vagy az őszi hangulathoz kapcsolódnak.

A 40. életév sokak számára jelenti az öregedés látványosabb jeleinek kezdetét, a bőr változásai azonban jóval korábban elindulhatnak. A HOLA! által bemutatott kutatások szerint a harmincas évek különösen fontos időszakot jelenthetnek: ekkor a bőr öregedésének látható jelei felgyorsulnak, ezért a megelőzésnek már ebben az évtizedben is jelentősége lehet.

Olyanokat mondanak néha a szakértők, hogy X bor, Y tétel „nagy bor”. Mezei fogyasztó néha elgondolkozik ezen. Mitől nagy? A nagy jobb mint a jó? Kis bor is lehet jó? Jó bor lehet kicsi?

Ha szupermarketben szeretnénk bort vásárolni, talán akkor érezhetjük magunkat a legmagányosabbnak és legkiszolgáltatottabbnak.

Hivatalosan azt a bort nevezik gyöngyöző bornak, amelybe az erjesztést és érlelést követően, kb. 2–3 bar nyomású plusz széndioxidot adagolnak, és ily módon palackozzák.

A bor a mediterrán kultúra ősi itala, amely erjesztett szőlőléből készül, és számos kémiai vegyületből áll. Már az őskor óta része az emberi rituáléknak és étkezéseknek. A bor felfedezése valószínűleg véletlenszerű erjedés során történt, a vadon termő szőlő élesztője révén.

A 19. század végén Heinrich Schliemann (1822-1890) német régész feltárta Trója ókori városát. Azt remélte, hogy felfedezi Priamosz, az Agamemnón vezette görög sereg által ostromlott város királyának lakhelyét, amelyet Homérosz az Iliászban megörökített.

Tihanyban szeptember 20-22. között rendezik meg a Szüreti Napokat! A háromnapos fesztivál több helyszínen kínál zenés-kulturális produkciókat, kézműves-, gasztronómiai-, és gyermekprogramokat a látogatóknak. A rendezvény fénypontja a hagyományos vasárnapi lovas-huszáros felvonulás Tihany utcáin.

Egy vizsgálat a dermatofibrosarcoma protuberans (DFSP)  - egy közvetlenül a bőr felszíne alatt kialakuló bőr sarcoma -, a daganat incidenciáját,  áttétképződését és a túlélés eredményeit értékelte. A Surveillance, Epidemiology and End Results (SEER) nyilvántartásban szereplő primer DFSP-tumorok előfordulási arányát, teljes és DFSP-specifikus túlélési eredményeit kvázi-poisson-regresszió, Cox- és versengő kockázatelemzéssel elemezték.

1990 környékéről származik az a világhírű francia állítás, miszerint napi egy pohár vörösbor megivása jót tesz az egészségnek. Sokan szentírásként veszik ezt hazánkban is, de friss tanulmányok szerint ez az állítás hamis, és ilyen kis mennyiségű bor nem is használ az egészségünknek. 

A robotika fejlődése napról napra egyre erősebb hatású. A mindennapokban egy átlagember főleg a technológiai újítások (pl ai megoldások mint a ChatGPT) terén találkozik a mesterséges intelligenciával és a robotokkal, de már az orvostudományban is egyre inkább elismerik, hogy mennyire hasznos.

Az embereknél a borivás hagyománya régebbre nyúlik vissza mint gondolnánk. Már az ősember is fogyasztott erjesztett gyümölcsöt, melynek élvezte a hatásait, csak hát ott van a fránya másnap is, ugye. De miért is?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatbázisának elemzése szerint a Stevens-Johnson-szindrómával (SJS)/toxikus epidermális nekrolízissel (TEN) összefüggésbe hozott leggyakoribb gyógyszerek az antiepileptikumok és a fertőzésellenes szerek voltak gyermekeknél.