bőrgyógyászat

Egy fázis III vizsgálat eredményei szerint az újonnan szintetizált nem szteroid gyulladásgátló benvitimod az enyhe és közepesen súlyos psoriasis biztonságos és hatékony lokális terápiás szere.

A psoriasis a népesség 2%-át érintő krónikus gyulladásos bőrbetegség. Bizonyítékok utalnak arra, hogy az interleukin (IL)-23 döntő szerepet játszik a psoriasis pathogenezisében.

A rosacea az arc középső területeit érintő (centro-faciális) erythemával és bőrpírral, teleangiectaticus csomókkal, papulákkal, pustulákkal, cisztákkal és rhinophymával jellemezhető gyulladásos bőrbetegség.

A JAMA Dermatology szakfolyóirat áprilisi online kiadásában megjelent vizsgálat eredménye szerint a pigmentált léziók gén alapú vizsgálatával benignus bőrelváltozások esetén kevesebb biopsziára lehet szükség, a melanomák pedig pontosabban azonosíthatóak.

A New England Journal of Medicine szakfolyóiratban megjelent dán randomizált vizsgálat során a Lyme-kórnak tulajdonítható tünetekben szenvedők életminőségét nem javította a hosszas antibiotikum kezelés.

A JAK inhibitorokat egyre inkább az alopecia areata, az ekcéma és a vitiligo potenciális kezelési lehetőségének tekintik.

A H1-antihisztamin dózisnövelése fontos elem a krónikus urticaria kezelésében. A legújabb algoritmus szerint a krónikus urticaria első vonalbeli kezelésére javasolt a második-generációs H1-antihisztaminok (sgAH) engedélyezett dózisban történő alkalmazása.

A bőrrák kockázatcsökkentésével kapcsolatos klinikai tanácsadás egyértelműen hatékony.

Ausztrál kutatók vizsgálata alapján teledermatológiával (távbőrgyógyászat) rövidebb ideig kell várnunk az értékelésre és a diagnózisra, továbbá a betegek is elégedettebbek a vizsgálattal, ám komoly vizsgálatokra van szükség, mielőtt a technológia a bőrrák esetében a szemtől-szembeni, azaz a „face-to-face” (FTF) konzultáció alternatívája lehet.

Az új hepatitis C ellenes és daganatellenes gyógyszerekkel új bőrreakciók is megjelennek, de ha a bőrgyógyász felismeri az említett gyógyszerek mellékhatásait, elkezdheti a megfelelő kezelést.

Egy fejlesztés alatt álló, kettős hatásmechanizmusú antibiotikum fázis II vizsgálatban jó hatékonyságúnak bizonyult, és kevés mellékhatással járt.

Az acne vulgaris étrendi kiváltóinak szerepe továbbra is vitatott, ám egyikük mindennél jobban foglalkoztatja az acnés kamaszok és szüleik gondolatait. Az acnét számos genetikai, hormonális és mechanikai tényező idézi elő.

A 76 éves cukorbeteg férfi 2 éves kórtörténetében lázzal és fáradtsággal járó, mediastinalis nyirokcsomó-duzzanat szerepel, melynek oka ismeretlen.