bőrgyógyászat

A Darier-betegség klinikai képére hyperkeratoticus vagy pörkkel fedett, vöröses-barna, folliculáris papulák jellemzők (1–2. ábra).

Az FDA közzétette az USA-ban forgalmazott fényvédőkrémek illetve fényvédő tartalmú kozmetikumokkal szemben támasztott új követelményrendszerét. Az új követelményrendszer minden termékre vonatkozóan egységes, kvantitatív vizsgálat bevezetését írja elő, mely alapján a megfelelő termékek „széles spektrumú ultraviola sugárzás” (UVB plusz UVA, 290-400 nm) elleni védelemre alkalmas megjelöléssel kerülhetnek forgalomba.

A melanotikus makulák leggyakrabban a bőrön és az ajkak, valamint a nemi szervek nyálkahártyáján fordulnak elő. Az elváltozások benignusak, többnyire solitaerek, pato­gené­zi­sük nem ismert.

Bár az acne betegség általában kamaszkorban kezdődik, nem ritka, hogy egyes nőbetegek esetén a 30-as, 40-es, esetleg az 50-es években indulnak a jellegzetes tünetek. Az individualizált terápia lehet lokális vagy kombinált monoterápia. Az enyhe és középsúlyos esetekben elsőként választandó helyi kezelések esetében viszont igen sok olyan általános gyakorlati kérdés van, melyet érdemes a kezelőorvosnak szem előtt tartani.

A bullosus pemphigoid klinikai képére gyulladásos, többé vagy kevésbé infiltrált bőrön keletkező feszes falú bullák jellemzőek, melyek bennéke sárgás színű.

A köröm egykoron, százezer/millió évvel ezelőtt őseink félelmetes fegyvere lehetett és segíthette a mindennapi munka végzését, a táplálék megszerzését, feldolgozását. Napjainkban körmeinket már csak ártalmatlan járulékos szervként tartjuk számon.

A Cytohesin-interacting protein (Cytip) a dendritikus sejtek érési folyamata során indukálódik, és a T-sejtek aktivációjakor az immunválaszok szabályozásában is szerepet játszik.

Kora tavasszal, jellemzően az első napfényes, de még csípős, hideg napokon alakulhatnak ki a dermatitis vernalis aurium (DVA) tünetei. A főként fiatal fiúkat érintő hólyagos betegséget egyes szerzők önálló kórképnek tartják, míg mások egyéb betegségek speciális formájának tekintik.

Éveken át elfogadott tény volt a bőrgyógyászati szakmában, hogy nincs kapcsolat a diéták és a pattanások között. A legújabb kutatási eredmények viszont párhuzamot vonnak a betegség súlyossága és egyes diétás kihágások között.

A hazai esztétikai piac aktuális helyzetének értékelése előtt mindenképpen érdemes megvizsgálnunk a nemzetközi trendet.

Számos klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a probiotikumok hatékonyan képesek a csecsemőkori bélcsatornán keresztüli fertőzésekkel szemben védeni a babát. Sok tanulmány állítása szerint megfelelő alkalmazásukkal akár az atópiás ekcéma is kivédhető.

Orvosként mindannyian tudjuk, hogy a szoláriumozás többek között a bőr idő előtti öregedéséhez vezet, fokozza a bőrrákok kialakulásának esélyét. A káros hatásokkal jórészt a betegeink is tisztában vannak, ennek ellenére sok esetben szembesülünk a praxisban azzal a kérdéssel, hogy mennyi az a szoláriumban eltöltött idő, ami még nem káros.

A melasma az egyik leggyakoribb, hiperpigmentációval járó bőrelváltozás a fényexpozíciónak kitett területeken, amely sokszor igen zavaró foltok formájában jelentkezik a nők arcán. Az epidermális melasma kezelésére a kémiai peeling-ek, topikális farmakológiai készítmények, és néhány kozmetológiai hatóanyag alkalmasak. Ez utóbbiakat tekinti át cikkünk.