büntetőjog

A tanulmány a fertőző betegségek globális terjedésének és a dezinformáció összefonódó problémáját vizsgálja, különös tekintettel a COVID–19 világjárvány tapasztalataira és a rémhírterjesztés büntetőjogi megítélésére. A szerzők rámutatnak, hogy a modern társadalmak nemcsak egészségügyi szempontból sérülékenyek, hanem az információs térben is, ahol az álhírek, az áltudományos nézetek és az összeesküvés-elméletek gyorsan és tömegesen képesek terjedni. A fokozódó emberi mobilitás, valamint a digitális kommunikációs csatornák elterjedése olyan környezetet hozott létre, amelyben a járványok és a velük kapcsolatos félrevezető információk egyaránt határok nélkül terjedhetnek.

A tanulmány központi kérdése, hogyan viszonyul a bizonyítékokon alapuló orvoslás (EBM) bizonyítékhierarchiája az orvosi műhiba büntetőjogi felelősségéhez Magyarországon. Az orvosokat jogilag kötelezi a lege artis elv betartása, vagyis a tudomány és etika szabályainak megfelelő gyógyítás. A dokumentum bemutatja e fogalom történeti gyökereit a római jogtól kezdve a modern, tudományos megalapozottságú orvosi szemléletig, hangsúlyozva, hogy a lege artis nem statikus, hanem az orvostudomány fejlődésével folyamatosan változó elv.