Mi történik, ha a szülő elutasít egy javasolt beavatkozást? Milyen esetekben jogosult ezt megtenni és mikor nem? És ha a szülők nem értenek egyet? – ezeket a kérdéseket vizsgáljuk az alábbiakban amellett, hogy mit tehet szakemberként, ha a szülői döntések nem a gyermek egészségét szolgálják.
Június 30 éjfélig van lehetőség kitölteni az Alapjogok az egészségügyben tanfolyam összes anyagát és a hozzájuk tartozó teszteket. Vegyen részt Ön is a tanfolyamon és szerezzen 20 ingyenes kreditpontot!
Amikor gyermekünk egészségéről van szó, nemcsak az orvosi, hanem a jogi kérdéseink száma is megnő. Egy friss, országos kutatás rávilágít: a magyar lakosság jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a gyermekeket megillető betegjogokról, miközben egyre nagyobb az igény az érthető és hiteles tájékoztatásra. Az Egészség Joga Alapítvány megbízásából készült felmérés azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a szülők és a felnőtt lakosság ezekkel a jogokkal, és mely területeken a legnagyobb a tudáshiány.
A gyermekbántalmazás felismerése és megelőzése az egyik legsúlyosabb társadalmi kihívás, amely nem csak a gyermek testi épségét, hanem lelki egészségét és hosszú távú életminőségét is érinti. Magyarországon a gyermekek védelmének jogi és intézményes rendszere az egészségügyben dolgozó szakemberek számára is kötelezettségeket ír elő a veszélyeztetettség korai felismerése és a jelzési kötelezettség teljesítése tekintetében. Ebben a cikkben ismertetjük a jelzőrendszer működését és az egészségügyi szakemberek kapcsolódási pontjait.
A gyerekek életében a közoktatás újabb mérföldkő: itt jelennek meg elsőként a tanulási nehézségek, viselkedési problémák, kortárskonfliktusok, szorongás, önértékelési gondok. Ezen kockázatokkal párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer is összetettebbé válik, így feladatot kapnak a pedagógiai szakszolgálatok, iskolapszichológusok is.
A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásának egyik legkritikusabb kérdését, a torzítások (bias) és a jogi felelősség összefüggéseit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az MI egyre nagyobb szerepet kap a diagnosztikában, a döntéstámogatásban és a betegellátás szervezésében, miközben mind az emberi gondolkodás, mind az algoritmusok működése eleve torzításokra hajlamos. Ezért az MI alkalmazása nem csupán technológiai, hanem komoly etikai és jogi kihívás is, amely közvetlenül érinti a betegbiztonságot.
A gyermekek egészségfejlesztése és egészségmegőrzése az őket körülvevő családi-társadalmi háló, valamint a szociális és az egészségügyi rendszer függvényében valósul meg. Ebből kifolyólag a gyermekek egészséghez való joga olyan nemzeti érték, amit az állam több szinten is védelembe kell vegyen, többek között meghatározva a gyermekek ellátásához való hozzáférést és a szakemberek speciális kötelezettségeit is.
A tanulmány a demens betegek ellátásával összefüggő egészségügyi, jogi és etikai kérdéseket vizsgálja, különös tekintettel az ellátók kompetenciáira, felelősségére és a betegek cselekvőképességének fokozatos elvesztéséből fakadó problémákra. Kiindulópontja, hogy az idősödő társadalmakban egyre nő a demenciával élők száma, miközben a magyar jogrendszer által kínált megoldások sokszor csak részlegesek és nehezen alkalmazhatók a mindennapi gyakorlatban.
A tanulmány a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kapcsolatát vizsgálja adatvédelmi és alapjogi szempontból, különös tekintettel a munkavállalók egészségügyi adatai feletti önrendelkezésre. A szerző szerint a magyar állam egészségügyi adatkezelési gyakorlata ellentmondásos: miközben formálisan elismeri az információs önrendelkezés jogát, az EESZT működésével és a jogszabályi módosításokkal fokozatosan kiüresíti azt. A foglalkozás-egészségügy „állatorvosi lóként” jelenik meg ebben a rendszerben, mert itt különösen élesen ütközik a munkavállalók magánszférához való joga és az orvosi-adminisztratív adatéhség.
A kiskorú egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntések komplexitása
A terhesség-megszakítás jogának sérelme és a fogyatékos gyermek felnevelésének költségei
Az élődonoros vesetranszplantáció helyzete Magyarországon II.
Az élődonoros vesetranszplantáció helyzete Magyarországon I.