Med. et Jur.

A tanulmány áttekinti az orvosi műhibák büntetőjogi megítélését, különösen a császármetszéssel kapcsolatos diagnosztikai tévedések összefüggésében. Kiindulópontja, hogy a büntetőjogot az orvosi tevékenységben csak a legsúlyosabb esetekben szabad alkalmazni, mert a túlzott jogi fenyegetettség gátolja az orvosok gyors és határozott döntéshozatalát. Ugyanakkor a büntetőjog jelenti az egészségügyi ellátás végső kontrollját, ezért szükség van rá.

Előtérben az inklúzió iránti törekvés

Fogyatékosságügy az egészségügyben

A 77. Egészségügyi Világgyűlés elfogadta a WHO 2025–2028 közötti időszakra szóló Globális Egészségügyi Stratégiáját (14. Általános Munkaprogram), amely új irányt jelöl ki a világ egészségügyi rendszereinek megerősítése érdekében. A program célja egy olyan „útvonalterv” kialakítása, amely támogatja az egészség és a jóllét előmozdítását egy instabil geopolitikai környezetben. A stratégia három fő misszióra épül: a betegségek kiváltó okainak kezelése és az egészség előmozdítása; az alapellátás fejlesztése és a hozzáférés bővítése; valamint az egészségügyi szükséghelyzetekre való hatékony felkészülés és reagálás biztosítása. A program mintegy 40 millió élet megmentésére törekszik.

Az egészségügyi szektor gyors átalakuláson megy keresztül, amelyet a mesterséges intelligencia és az innovatív startupok erősödő jelenléte határoz meg. Bár az ellátórendszerben egyre több digitális eszköz jelenik meg, az egészségügyi dolgozók mesterségesintelligencia-ismeretei világszerte alacsonyak, miközben az EU Ai Act jogszabály már megköveteli az alapvető AI-kompetenciákat. A technológia alkalmazása tehát egyaránt kihívás és lehetőség: aki időben képes elsajátítani és megérteni az új eszközök működését és kockázatait, versenyelőnybe kerülhet.

A tanulmány az egészségügyi ellátás során elmulasztott tájékoztatási kötelezettségből fakadó kártérítési perek bírói gyakorlatát elemzi két időszak – 2008–2010 és 2018–2020 – összehasonlításával. A kutatás alapját valós bírósági ítéletek adják, amelyeket kvantitatív módszertannal, statisztikai eszközökkel (SPSS) dolgoztak fel. A vizsgálat különös jelentőségét az adja, hogy a két időszak között lépett hatályba a 2013. évi új Polgári Törvénykönyv, amely átalakította a deliktuális felelősség rendszerét és bevezette a sérelmi díj jogintézményét. Ez alapvetően formálta át az egészségügyi kártérítési ügyek elbírálását.

A tanulmány az élődonoros vesetranszplantáció magyarországi helyzetét elemzi, különös tekintettel a transzplantációs várólistákra és az élődonoros vesecsere programra. A veseátültetés az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, amely világszerte a végstádiumú vesebetegség legjobb kezelési lehetőségének számít. Bár az átültetések többsége elhunyt donorokból történik, az élődonoros beavatkozások aránya fokozatosan növekszik, mivel ezek számos orvosi és etikai előnyt hordoznak.

A GYÓGYSZERISMERTETÉSI SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁNAK MÉRLEGE

A gyógyszerügyi igazgatás átalakulása OGYÉI után NNGYK

A tanulmány a sajtó-helyreigazítási jogintézményt elemzi, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokat érintő sajtóközlésekre. A szerző bemutatja a sajtó-helyreigazítás jogalapját, gyakorlati jelentőségét, valamint a bírósági joggyakorlatból kirajzolódó tanulságokat.

A tanulmány célja a foglalkozás-egészségügyi szabályozás alkotmányos és jogtörténeti fejlődésének bemutatása az 1949-es Alkotmánytól napjainkig. A szerző történeti ívben elemzi, hogyan vált a munkavédelem az állam egyik alapvető kötelezettségévé, miként fejlődött a jogrendszerben a foglalkozás-egészségügy fogalma, és hogyan alakultak át a munkavállalói egészségvédelmet garantáló intézmények.

HealthTech és AI Magyarországon

„Mesterséges intelligencia, mondd meg nékem, mi a te felelősséged?!”