cirkadián ritmus

A téli hónapokban a rövidebb nappalok és a korai sötétedés jelentősen befolyásolják a szervezet cirkadián ritmusát, amely irányítja az alvást, az anyagcserét, az emésztést és számos hormon működését. Mivel a test biológiai órája alapvetően a fényhez igazodik, a nappali fény gyorsabb eltűnése anyagcsere-lassulást idéz elő. Emiatt egyre több kutatás hangsúlyozza: nem csak az számít, mit eszünk, hanem az is, mikor.

Gyakran előfordul, hogy azokat, akik este álmatlansággal, reggel pedig álmossággal küzdenek, lusta embernek tartják – mondja Dr. Allison Harvey, pszichológiaprofesszor.

Vajon az úgynevezett beauty sleep, vagyis a szépítő alvás csupán városi legenda, vagy valóságalapja is van?

Míg egyesek az éjszakai italozást a jó éjszakai pihenéshez társítják, fontos megjegyezni, hogy Russell Foster professzor szerint, aki az Oxfordi Egyetem Alvás- és Cirkadián Idegtudományi Intézetének vezetője „a szedáció különbözik az alvástól”.

Az emberiség történelmének egy olyan korszaka volt, amikor az emberek az éjszakákat sötétben töltötték, és a holdfényben, a tábortűz fényénél vagy - jóval később - a petróleumlámpák fényénél végezték a házimunkát. Ma a világ lakosságának mintegy 80 százaléka nagy mennyiségű fénynek van kitéve éjszaka. A tudósok szerint ez a túlzott fényszennyezés súlyos egészségügyi következményekkel járhat.

Az éjszaka közepén a világ néha sötét helynek tűnhet. A negatív gondolatok könnyebben teret nyernek maguknak és ahogy ébren fekszünk, a plafont bámulva, még a sóvárgás is megkörnyékezhet bennünket. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az emberi elme egyáltalán nem arra lett kitalálva, hogy éjfél után ébren legyen.

Kutatók megállapították, hogy a vastagbélrákot súlyosbítja a cirkadián ritmus felborulása, ugyanis hozzájárul a bélmikrobiom változásaihoz, ami növelheti a bél áteresztőképességét, fokozhatja a gyulladást, és végeredményben a vastagbél rákos megbetegedéséhez vezethet.