csontritkulás

A jogosult nők többsége nem kap megfelelő csontritkulás elleni kezelést

Egy retrospektív kohort tanulmány szerint a posztmenopauzális csontritkulás (osteoporosis) miatt csonttörés kockázatának kitett nők több mint egyharmada nem kapott kezelést, a terápiában részesülők több mint fele pedig orális biszfoszfonátokat szedett, ami nem az első vonalbeli ajánlott kezelés. Az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Szövetsége / Amerikai Endokrinológiai Kollégium és az Endokrin Társaság jelenlegi, a klinikai gyakorlatra irányuló irányelvei szerint a posztmenopauzális csontritkulásban szenvedő nőket a töréskockázat alapján injekciós osteoanabolikus terápiákkal, mint például a romosozumab, teriparatid vagy abaloparatid, illetve injekciós antireszorpciós szerekkel, például denosumabbal, vagy intravénásan beadott antireszorpciós zoledronsavval ajánlott kezelni.
2025.12.08. Reumatológia

Mikroműanyagok az emberi csontok mélyén

A mikroműanyagok ma már annyira elterjedtek, hogy isszuk, esszük és be is lélegezzük őket. Ennek eredményeként megjelennek a székletkben, a placentában, a szaporítószervekben és az agyban is. Most pedig ezeket a fosszilis tüzelőanyagokból származó, 5 mm-nél kisebb méretű részecskéket a csontjaink mélyén is megtalálták.
2025.09.26. Hírek

A csontritkulás kezelése és a cukorbetegség kockázata

A denoszumab hatásának értékelése (i) a 2-es típusú cukorbetegség (T2D) előfordulási gyakoriságára és a hosszú távú egészségügyi kimenetelre (mikrovaszkuláris [neuropátia, retinopátia, nefropátia] és makrovaszkuláris [kardiovaszkuláris betegség, cerebrovaszkuláris baleset] szövődmények valamint összhalálozás) T2D-s betegeknél, mielőtt az eredményeket metaanalízis segítségével korábbi tanulmányokkal kombinálnák.
2024.08.20. Reumatológia

A premenopauzális idiopátiás csontritkulás kezelése

A menopauza előtti idiopátiás csontritkulásban szenvedő nőknél a teriparatid és a denosumab egymást követő alkalmazása utáni biszfoszfonát kezeléssel a csont ásványi sűrűsége (BMD) a denosumab abbahagyását követő első évben megmaradt, egy 2. fázisú vizsgálat kicsi, nem randomizált kiterjesztésének eredményei szerint.

A dohányhevítő rendszer kevésbé befolyásolja a csontanyagcserét, mint a cigaretta

Összetett csontkultúrán modellezték a dohányfüst, illetve a hevített dohány-aeroszol molekuláris hatásait. Az eredmények a csontritkuláshoz vezető folyamatok vonatkozásában alátámasztani látszanak azt a feltevést, hogy a cigaretta füstmentes alternatívájaként a dohányhevítő rendszer használata potenciálisan csökkentheti a dohányzással járó egészségügyi kockázatot.
2023.07.05. Füstmentes jövő