demencia

A testmozgás jótékony hatással van a szervezetünkre, és döntő szerepet játszik az agyműködésben. Amikor mozgunk, a szervezetünk endorfint és más neuroprotektív vegyi anyagokat szabadít fel, amelyek fokozzák az idegi összeköttetést és serkentik az új agysejtek növekedését.

A Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány az NSAID-ok használata és a demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálta.

Sokan nehezen találjuk meg a szavakat a mindennapi életben. Ez pedig általában az életkor előrehaladtával egyre szembetűnőbbé válik.

Ez a klinikai gyakorlati útmutató bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz a demencia kezelésére, a kolinészteráz-gátlókra és az N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptor antagonistákra összpontosítva az Alzheimer-kórra(AD) és a demencia egyéb típusaira vonatkozóan.

A demencia emberek millióit érinti, a tudósok pedig folyamatosan hatékonyabb kezelések kifejlesztésén dolgoznak. A tünetek súlyosságának csökkentésére is keresik a módokat, beleértve a betegség progressziójának lassítását.

A demencia világszerte milliókat érint, és jelentős személyes és gazdasági terheket okozva, globális egészségügyi kihívást jelent. A jelenlegi kezelések elsősorban a tüneteket kezelik, de a betegség prognózisának megváltoztatásában csak korlátozottan érhetők el sikerek.

Kutatók a meglévő gyógyszerek szisztematikus áttekintésébe bevont 14 tanulmányban - amelyek többsége az Egyesült Államokból származott - több tucat olyan gyógyszert azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a demencia kockázatával.

Korábbi kutatások azt mutatják, hogy a szorongó embereknél megnövekedhet a szív- és érrendszeri betegségek, a gyomor-bélrendszeri problémák és az immunrendszer károsodásának kockázata.

A Trinity College Dublin kutatói nemzetközi partnereikkel együttműködve vizsgálták, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásait az agyunkra.

Az öregedő társadalmak egyik komoly problémája a demenciás esetek növekvő száma. Jelenleg több mint 50 millió ember él a világon demenciával, és az időskori elbutulásban szenvedők száma várhatóan megháromszorozódik 2050-re.

Egy, az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves ülésén bemutatott tanulmány az Alzheimer-kórra jellemző rendellenes fehérjéket hozta összefüggésbe a testzsír egy bizonyos típusával, ami akár 20 évvel előre jelezheti a demenciát.

A UCL kutatóinak új tanulmányából az derül ki, hogy az iskolázottság, a hivatás és a vagyon befolyásolhatják, hogy idősebb korban kialakul-e kognitív károsodás vagy demencia.

Széles körben hivatkoznak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek akár 80%-ánál is előfordul demencia, de az ilyen magas arányokról beszámoló tanulmányok több mint két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, viszonylag kevés mintaszámmal, és más korlátokkal is rendelkeztek. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a hosszú távú demencia kockázatát Parkinson-kórban szenvedőknél, két nagy, folyamatban lévő, prospektív, megfigyeléses vizsgálat adatainak felhasználásával.