demencia

A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.

A demencia egyre növekvő előfordulása jelentős kihívásokat jelent a sürgősségi osztályok számára, mivel a demenciával élő személyeknél (PLWD) gyakrabban fordulnak elő kedvezőtlen kimenetelek, mint például delírium, hosszabb kórházi tartózkodás és magasabb halálozási arány. Az ellátási stratégiák fejlődése ellenére továbbra is kritikus hiányosságok vannak annak megértésében, hogy a sürgősségi osztályok beavatkozásai hogyan befolyásolják a kimeneteleket ebben a kiszolgáltatott populációban. Egy szakirodalmi áttekintés célja volt, hogy azonosítsa a demenciával élő személyekre szabott, bizonyítékon alapuló sürgősségi osztályon végzett beavatkozásokat a kimenetelek javítása érdekében.

Már napi néhány csésze kávé vagy tea fogyasztása is csökkentheti a demencia kockázatát egy friss kutatás szerint.

A demencia gyűjtőfogalom, amely a memória romlását, a gondolkodási képesség hanyatlását, a kommunikációs nehézségeket és más kognitív zavarokat jelöl. Kialakulásának hátterében leggyakrabban Alzheimer-kór, egyéb neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fejsérülés áll, de súlyos fertőzések és más állapotok is kiválthatják. A kutatások hagyományosan elsősorban az agyi folyamatokra összpontosítottak, ám az utóbbi években egyre több bizonyíték utal arra, hogy a demencia bizonyos esetei a test más részeit érintő, úgynevezett perifériás betegségekkel is kapcsolatban állhatnak.

A tanulmány a demens betegek ellátásával összefüggő egészségügyi, jogi és etikai kérdéseket vizsgálja, különös tekintettel az ellátók kompetenciáira, felelősségére és a betegek cselekvőképességének fokozatos elvesztéséből fakadó problémákra. Kiindulópontja, hogy az idősödő társadalmakban egyre nő a demenciával élők száma, miközben a magyar jogrendszer által kínált megoldások sokszor csak részlegesek és nehezen alkalmazhatók a mindennapi gyakorlatban.

A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.

Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

Az álmatlanság nem csupán kellemetlen, rövid távú probléma: egy friss kutatás szerint hosszú távon az agy öregedésére és a kognitív hanyatlásra is hatással lehet. A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a krónikus álmatlanság akár 40%-kal növelheti a kognitív károsodás kockázatát. A jó hír viszont az, hogy ez a kockázat mérsékelhető – az álmatlanság ugyanis kezelhető állapot, így a beavatkozás az agy egészségét is védheti.

A kutatók új lehetőségeket keresnek az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására, mivel a jelenlegi módszerek gyakran csak a betegség előrehaladott stádiumában mutatják ki a problémát. A Bath-i Egyetem és a Cumulus Neuroscience Ltd. kutatócsoportja egy új, Fastball EEG nevű teszt fejlesztésén dolgozik, amely ígéretes eredményeket mutat az enyhe kognitív károsodás (MCI) korai felismerésében.

Egy friss kutatás szerint a szemünk mozgása többet árulhat el rólunk, mint gondolnánk – akár a memóriazavarok és a kognitív hanyatlás első jeleit is felfedheti. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány új utakat nyithat a demencia korai felismerésében, és forradalmasíthatja a diagnosztikai módszereket.

A legújabb kutatások meglepő párhuzamokat találtak a házimacskák demenciája és az emberi Alzheimer-kór között, ami új irányokat nyithat a betegség kutatásában.

Egy több mint 26 000 krónikus hátfájással küzdő beteg adatai alapján készült tanulmány összefüggést talált a gabapentinnel kezelt betegek és a demencia, illetve az enyhe kognitív zavar kialakulása között.