demencia

Egy friss japán kutatás új szemponttal bővíti a demencia kockázatát befolyásoló tényezők körét: a sajtfogyasztással. Bár a demenciának jelenleg nincs gyógymódja, egyre több életmódbeli tényezőről derül ki, hogy szerepet játszhat a megelőzésben – ilyen a táplálkozás, a szociális aktivitás, a testmozgás vagy akár a zenehallgatási szokások is. A most vizsgált adatbázis arra utal, hogy a rendszeres sajtfogyasztás szintén összefüggésben állhat az alacsonyabb demenciakockázattal.

A kutatók szerint a test minden részébe eljutó mikroműanyagok nemcsak egy kevésbé kutatott demenciaforma kialakulásának esélyét növelhetik, hanem a betegség súlyosságát is befolyásolhatják.

Az álmatlanság nem csupán kellemetlen, rövid távú probléma: egy friss kutatás szerint hosszú távon az agy öregedésére és a kognitív hanyatlásra is hatással lehet. A Neurology folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy a krónikus álmatlanság akár 40%-kal növelheti a kognitív károsodás kockázatát. A jó hír viszont az, hogy ez a kockázat mérsékelhető – az álmatlanság ugyanis kezelhető állapot, így a beavatkozás az agy egészségét is védheti.

A kutatók új lehetőségeket keresnek az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására, mivel a jelenlegi módszerek gyakran csak a betegség előrehaladott stádiumában mutatják ki a problémát. A Bath-i Egyetem és a Cumulus Neuroscience Ltd. kutatócsoportja egy új, Fastball EEG nevű teszt fejlesztésén dolgozik, amely ígéretes eredményeket mutat az enyhe kognitív károsodás (MCI) korai felismerésében.

Egy friss kutatás szerint a szemünk mozgása többet árulhat el rólunk, mint gondolnánk – akár a memóriazavarok és a kognitív hanyatlás első jeleit is felfedheti. A PNAS folyóiratban megjelent tanulmány új utakat nyithat a demencia korai felismerésében, és forradalmasíthatja a diagnosztikai módszereket.

A legújabb kutatások meglepő párhuzamokat találtak a házimacskák demenciája és az emberi Alzheimer-kór között, ami új irányokat nyithat a betegség kutatásában.

Egy több mint 26 000 krónikus hátfájással küzdő beteg adatai alapján készült tanulmány összefüggést talált a gabapentinnel kezelt betegek és a demencia, illetve az enyhe kognitív zavar kialakulása között.

A kínai Zhejiang Egyetem Orvostudományi Karának amerikai kutatókkal együttműködésben végzett tanulmánya nem talált összefüggést az időskori cukor- vagy mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a demencia kialakulásának kockázata között.

Az elmúlt években egyre több tudományos kutatás támasztja alá azt a riasztó hipotézist, hogy az Alzheimer-kór nem csupán az agy öregedésének következménye, hanem egy fertőzés eredménye is lehet.

A Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health által vezetett kutatás szerint a 80 éves kor előtt kialakuló demencia megelőzhető lehet az érrendszeri kockázati tényezők korai felismerésével és kezelésével. Az eredmények szerint a demenciás esetek akár 44%-a ezen tényezőknek tulajdonítható, különösen a magas vérnyomásnak, a cukorbetegségnek és a dohányzásnak.

Új kutatások szerint az övsömör elleni Zostavax oltóanyag védelmet nyújthat a demencia ellen, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az idegrendszerre ható vírusok hozzájárulhatnak a neurodegenerációhoz. A tanulmány, ami egy egyedülálló walesi vakcina bevezetési politikát használt ki, és több mint 280.000 idősebb felnőtt egészségügyi adatait elemezte, kimutatta, hogy az élő, legyengített vírust tartalmazó vakcina beadása 7 év alatt mintegy ötödével csökkentette a demencia kialakulásának valószínűségét.

Folyamatban lévő kutatások vizsgálják, hogy az alkohol hogyan hat az agyra. Egy, a Neurology című szaklapban megjelent tanulmány az alkoholfogyasztás hatását vizsgálta a demenciával kapcsolatos neuropathológiákra.

A Stanford Egyetem kutatócsoportja egy nemrégiben megjelent tanulmányában arról számolt be, hogy a herpes zoster (övsömör) elleni vakcina csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát, így potenciális új eszközt kínál a kognitív hanyatlás elleni küzdelemben.