depresszió

Újabb bizonyítást nyert, hogy azok az emberek, akik rendszeres testmozgást végeznek, kevésbé esnek depresszióba és más mentális betegségekbe, mint azok, akiknek nem mozognak. Dr. Babai László, prevenciós szakértő, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója az összefüggésekről beszélt.

A rendszeres mozgás csökkenti a stresszt és a dühöt, sőt jó közérzetet okoz. Szakértők szerint széleskörűen kellene alkalmazni a depressziós és szorongásos megbetegedések kezelésében.

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Egy 2023-ban holland kutatók által, a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a mizofónia génjei megegyeznek olyan hangulati rendellenességekéivel, mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD).

A World Happiness Report 2025 eredményei szerint, egészségügyi kockázatot jelenthet az, ha kizárólag egyedül étkezünk.

Rengeteg adatot gyűjtenek manapság az okostelefonok, ezek segítségével pedig nem csak a fizikai, de a pszichológiai rendellenességek is azonosíthatók.

A demencia emberek millióit érinti, a tudósok pedig folyamatosan hatékonyabb kezelések kifejlesztésén dolgoznak. A tünetek súlyosságának csökkentésére is keresik a módokat, beleértve a betegség progressziójának lassítását.

Egy, a Microbiome című szaklapban megjelent tanulmány szerint napi egy narancs elfogyasztása 20%-kal csökkentheti a depresszió kockázatát. Ennek oka az lehet, hogy a citrusfélék serkentik az emberi bélben található Faecalibacterium prausnitzii baktériumtípus növekedését, amely befolyásolja a szerotonin és a dopamin termelését.

A depresszió sokrétű állapot, amelynek kezelésében szerepet játszik a genetika, a környezet és az egészséges magatartás. A táplálkozás, különösen annak típusa és minősége széles körű vitát váltott ki a kutatók körében.

Egy ausztrál kísérlet keretei között azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány idején hogyan változott az emberek mentális állapota. Annak ellenére, hogy többen is enyhe depresszióval küzdöttek, kutatók szerint az még nem feltétlenül esik a mentális zavar kategóriába. A kísérletben 182-en vettek részt, két csoportra osztva, összesen hat terápiás alkalom során azt vizsgálták, vajon az életmódbeli változtatások mennyire befolyásolják a mentális állapotot.

A Semmelweis Egyetem kutatói a szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát vizsgálták és erről szóló eredményeiket nemzetközi szaklapban tették közzé. A több mint 300 ezer emberbevonásával készült felmérés alapján megállapítható, hogy előre lehet tudni ki az, aki hajlamosabb a depresszióra és milyen tényezőkön múlik ez a hajlam. A depresszió miatt évente több mint 700 ezer ember követ el öngyilkosságot világszerte, így ez a betegség nagyon is globális probléma és nem érdemes félállról venni.

A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a súlyos depressziós zavar kezelésére alkalmazott virtuális valóság terápia ugyanolyan hatékony lehet, mint a jelenleg világszerte  legtöbbet alkalmazott pszichés terápia.