depresszió

Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.

Hat kohorsz tanulmányt (N = 54.773–227.414 beteg) használtak összehasonlító biztonságossági vizsgálatok szimulálására, amelyekhez hat integrált egészségügyi rendszerből 2014. január 1. és 2022. december 31. között gyűjtött elektronikus egészségügyi adatokra támaszkodtak. A vizsgálatba azok a betegek kerültek be, akik először szedtek egy glükózcsökkentő gyógyszert: glukagon-szerű peptid-1 receptor agonistákat (GLP-1RA), nátrium-glükóz kotranszporter-2 inhibitorok (SGLT2i), dipeptidil peptidáz 4 inhibitorok (DPP4i) vagy szulfonilureák (SU) új felhasználói, akiknél nem volt depresszió jele, és akik a gyógyszeres kezelés megkezdése előtti 2 évben nem kaptak komparátor gyógyszert. Az elsődleges kimenetel a gyógyszeres kezelés megkezdése utáni 2,5 évben előforduló depresszió volt.

Újabb bizonyítást nyert, hogy azok az emberek, akik rendszeres testmozgást végeznek, kevésbé esnek depresszióba és más mentális betegségekbe, mint azok, akiknek nem mozognak. Dr. Babai László, prevenciós szakértő, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója az összefüggésekről beszélt.

Az affektív rendellenességek a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozási zavaraival és az alvás szerkezetének változásaival állnak összefüggésben. Mind a HPA, mind az alvás cirkadián ritmusú, így a fény és a sötétség hatással van rájuk. Meglepő módon a nappali fénynek való alacsony kitettség – amit „biológiai sötétségben élésnek” nevezünk – hatása nagyrészt még feltáratlan. Az egészséges városi lakosok rendkívül alacsony fényintenzitásnak vannak kitéve, ami depresszió-szerű alvási mintázatokkal jár együtt. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az alacsony fényintenzitásnak való kitettség miként befolyásolja a depresszióval kapcsolatos markereket egészséges személyekben.

A rendszeres mozgás csökkenti a stresszt és a dühöt, sőt jó közérzetet okoz. Szakértők szerint széleskörűen kellene alkalmazni a depressziós és szorongásos megbetegedések kezelésében.

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Egy 2023-ban holland kutatók által, a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a mizofónia génjei megegyeznek olyan hangulati rendellenességekéivel, mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD).

A World Happiness Report 2025 eredményei szerint, egészségügyi kockázatot jelenthet az, ha kizárólag egyedül étkezünk.

Rengeteg adatot gyűjtenek manapság az okostelefonok, ezek segítségével pedig nem csak a fizikai, de a pszichológiai rendellenességek is azonosíthatók.

A demencia emberek millióit érinti, a tudósok pedig folyamatosan hatékonyabb kezelések kifejlesztésén dolgoznak. A tünetek súlyosságának csökkentésére is keresik a módokat, beleértve a betegség progressziójának lassítását.

Egy, a Microbiome című szaklapban megjelent tanulmány szerint napi egy narancs elfogyasztása 20%-kal csökkentheti a depresszió kockázatát. Ennek oka az lehet, hogy a citrusfélék serkentik az emberi bélben található Faecalibacterium prausnitzii baktériumtípus növekedését, amely befolyásolja a szerotonin és a dopamin termelését.

A depresszió sokrétű állapot, amelynek kezelésében szerepet játszik a genetika, a környezet és az egészséges magatartás. A táplálkozás, különösen annak típusa és minősége széles körű vitát váltott ki a kutatók körében.