depresszió

A rendszeres mozgás csökkenti a stresszt és a dühöt, sőt jó közérzetet okoz. Szakértők szerint széleskörűen kellene alkalmazni a depressziós és szorongásos megbetegedések kezelésében.

A WHO szerint világszerte körülbelül 332 millió ember él depresszióval. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a depresszió növelheti számos egészségügyi probléma kockázatát, beleértve a gyengült immunrendszert, a szorongásos zavarokat, a krónikus fájdalmat, az asztmát, a kardiometabolikus rendellenességeket, például a szívbetegségeket, a stroke-ot, a 2-es típusú cukorbetegséget és a nem alkoholos zsírmájbetegséget (NAFLD) és bizonyos rákfajtákat.

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Egy 2023-ban holland kutatók által, a Frontiers in Neuroscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a mizofónia génjei megegyeznek olyan hangulati rendellenességekéivel, mint a szorongás, a depresszió és a poszttraumás stressz zavar (PTSD).

A World Happiness Report 2025 eredményei szerint, egészségügyi kockázatot jelenthet az, ha kizárólag egyedül étkezünk.

Rengeteg adatot gyűjtenek manapság az okostelefonok, ezek segítségével pedig nem csak a fizikai, de a pszichológiai rendellenességek is azonosíthatók.

A demencia emberek millióit érinti, a tudósok pedig folyamatosan hatékonyabb kezelések kifejlesztésén dolgoznak. A tünetek súlyosságának csökkentésére is keresik a módokat, beleértve a betegség progressziójának lassítását.

Egy, a Microbiome című szaklapban megjelent tanulmány szerint napi egy narancs elfogyasztása 20%-kal csökkentheti a depresszió kockázatát. Ennek oka az lehet, hogy a citrusfélék serkentik az emberi bélben található Faecalibacterium prausnitzii baktériumtípus növekedését, amely befolyásolja a szerotonin és a dopamin termelését.

A depresszió sokrétű állapot, amelynek kezelésében szerepet játszik a genetika, a környezet és az egészséges magatartás. A táplálkozás, különösen annak típusa és minősége széles körű vitát váltott ki a kutatók körében.

Egy ausztrál kísérlet keretei között azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány idején hogyan változott az emberek mentális állapota. Annak ellenére, hogy többen is enyhe depresszióval küzdöttek, kutatók szerint az még nem feltétlenül esik a mentális zavar kategóriába. A kísérletben 182-en vettek részt, két csoportra osztva, összesen hat terápiás alkalom során azt vizsgálták, vajon az életmódbeli változtatások mennyire befolyásolják a mentális állapotot.

A Semmelweis Egyetem kutatói a szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát vizsgálták és erről szóló eredményeiket nemzetközi szaklapban tették közzé. A több mint 300 ezer emberbevonásával készült felmérés alapján megállapítható, hogy előre lehet tudni ki az, aki hajlamosabb a depresszióra és milyen tényezőkön múlik ez a hajlam. A depresszió miatt évente több mint 700 ezer ember követ el öngyilkosságot világszerte, így ez a betegség nagyon is globális probléma és nem érdemes félállról venni.

A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a súlyos depressziós zavar kezelésére alkalmazott virtuális valóság terápia ugyanolyan hatékony lehet, mint a jelenleg világszerte  legtöbbet alkalmazott pszichés terápia.

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói.