evolúció

Képzeljük el, hogy egy több mint egymillió éves koponya, amelyet súlyosan megrongált az idő, most mégis képes lehet új fejezetet nyitni az emberiség eredetének történetében.

Az állatok kommunikációját leginkább véletlenszerű hangok halmazának tartják, amelyben csak ritkán fordul elő kompozicionalitás. Azonban egy új tanulmány, amely nemrég jelent meg a Science folyóiratban, másképp vélekedik erről.

Az evolúciót általában elég lassú, nehézkes folyamatnak tartják. A csernobili atomerőműben élő kutyák azonban a katasztrófa óta eltelt negyven év alatt gyors fejlődésen mentek keresztül.

A felejtés a mindennapi életünk része. De miért felejtünk el dolgokat? Vajon ez egyszerűen a memóriazavar jele, vagy van valami haszna?

Senki sem tudja, pontosan mikor jelenhetett meg a csókolózás az emberek között. Ez a gyakorlat viszont nem csak ránk jellemző. Más főemlősök, például a bonobók és a csimpánzok is megcsókolják egymást. Ez pedig Adriano Lameira, az angliai Warwicki Egyetem primatológusa és evolúciós pszichológusa szerint olyan eredetre utal, amelyre eddig még senki sem gondolt...

Egy nemzetközi tudóscsoport egy dél-németországi lelőhelyen ősi, húsevő pandák fogait fedezte fel – a leletek teljesen átírhatják a pandák evolúciójáról alkotott képünket.

Az evolúció néha egyértelmű irányt mutat, máskor viszont nehezen megfejthető – az új artéria megjelenése is inkább az utóbbi kategóriába tartozik.

Az embernek sokkal hosszabb és szélesebb pénisze van, mint bármilyen más emberszabású teremtménynek. Még a legnagyobb gorilláknak is mindössze két és fél hüvelyk hosszú a péniszük erektált állapotban. Az emberi here a péniszhez képest azonban meglehetősen kis méretű, mely a monogámia miatt alakulhatott így. 

Miért ellenállóak a baktériumok a még forgalomba sem került antibiotikumokkal szemben? Vajon megoldható, hogy a jövő antibiotikumai egyszerre gyűrjék le a baktériumok ellenálló és fertőzőképességét? És mi köze mindennek a Macskafogó Safranekjához? Pál Csaba székfoglaló előadásából kiderül.