fehérje

Egérkísérletek alapján az elfogyasztott fehérje típusa jelentősen befolyásolhatja a vastagbél állapotát. A bélgyulladás azoknál a rágcsálóknál bizonyult a legsúlyosabbnak, amelyeket marhahús-fehérjével tápláltak, míg a borsófehérjét fogyasztó állatoknál a legenyhébb tünetek jelentkeztek.

Az életkor előrehaladtával az agy működése fokozatosan megváltozik, ami növelheti bizonyos idegrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Az agy öregedése azonban nem feltétlenül jár együtt minden sejtfunkció visszafordíthatatlan romlásával: amerikai kutatók egy olyan fehérjét azonosítottak, amely állatkísérletekben segített helyreállítani az idős agyi immunsejtek bizonyos képességeit. A felfedezés az Alzheimer-kór kutatásában is új lehetőségeket nyithat.

Izraeli kutatók egy olyan fehérjére bukkantak, amit ha kikapcsolnak, az nemcsak a gyorsabb zsírégetést segíti elő, de új zsírsejtek is alig tudnak képződni.

Míg az általános egészség fenntartásához elegendő napi 0,8 g/testsúlykilogramm fehérje, ez az érték nem ideális azok számára, akik izmot szeretnének növelni.

A Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy az étrend – különösen a fehérjebevitel – miként befolyásolja a kolerát okozó Vibrio cholerae baktérium bélben való megtelepedését és virulenciáját. A kolera világszerte súlyos közegészségügyi probléma, amelynek kockázatát és lefolyását nagymértékben meghatározza a gazdaszervezet táplálkozása és a bélmikrobióta összetétele.

A Nature brit folyóiratban jelent meg egy új tanulmány arról, hogy tudósok olyan jellegű kísérletekbe kezdtek egereken, melyek áttörést jelenthetnek az öregedés elleni harc szempontjából. 

A táplálkozási szokások és a depresszió kapcsolatát vizsgálja egy, a közelmúltban publikált kutatás, melyben több mint hatvanezer ember adatait elemezve a Semmelweis Egyetem kutatói új összefüggéseket tártak fel a boldogsághormonként ismert szerotinin szintje és a bevitt táplálék között.