fogyás

Elsőre talán futurisztikusnak hangzik, de Franciaországban már nem csak életmódváltással vagy műtéttel próbálják kezelni az elhízást. Egy új eljárás ugyanis egészen más irányból közelít: nem vág, nem operál – hanem „becsapja” a szervezetet.

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a tudósok szerint a pitonok szervezete kulcsfontosságú tanulságokat rejthet az emberi egészség számára. Ezek a hatalmas kígyók extrém életmódot folytatnak: képesek egyetlen hatalmas étkezés után hónapokig vagy akár évekig koplalni, miközben szervezetük mégis stabilan működik. A kutatók most azt vizsgálják, hogyan lehetséges ez – és hogyan lehetne ezt a tudást az emberi gyógyászatban hasznosítani.

Sok fogyókúrázó számára ismerős jelenség, hogy a leadott kilók egy idő után visszakúsznak. Egy friss kutatás most tudományos magyarázatot adhat erre: úgy tűnik, hogy a zsírsejtek valóban „emlékezhetnek” a korábbi elhízott állapotra – de a történet ennél árnyaltabb.

Számos ember számára az olyan gyógyszerek – mint Ozempic vagy Mounjaro – hatékonyan segítenek a testsúly csökkentésében, mivel ezek a GLP-1 receptor agonisták gátolják az étvágyat és növelik a teltségérzetet. Ezek a gyógyszerek az agy hypothalamus régiójára hatnak, így miközben szedjük őket, sokkal kevesebb ételt kívánunk, és gyorsabban lefogyhatunk.

A Utah Egyetem Egészségügyi Karának legújabb, a Science Advances folyóiratban megjelent tanulmánya azt vizsgálja, hogy a ketogén étrend hogyan hat a szervezetre hosszú távon, és új aggályokat vet fel annak általános biztonságosságával és metabolikus egészségre gyakorolt hatékonyságával kapcsolatban.

Egy új kutatás szerint a tirzepatid – amelyet elhízás és cukoranyagcsere-zavarok kezelésére alkalmaznak – rövid távon jelentős fogyást és kedvező egészségügyi változásokat eredményez, ám ezek az előnyök többségében nem tartósak, ha a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését. Az Eli Lilly és partnereinek elemzése azt mutatja, hogy a páciensek a kezelés befejezése utáni egy évben gyakran visszanyerik a korábbi fogyás legalább negyedét, és ezzel együtt romlanak a kardiometabolikus paraméterek is – többek között a vérnyomás, a derékbőség, a lipidprofil és a glikémiás értékek.

A tirzepatid rendkívül hatékonynak bizonyult a policisztás petefészek szindrómában (PCOS) szenvedő, túlsúlyos vagy elhízott nők súlycsökkentésében – derül ki egy valós adatokon alapuló, több mint 4000 résztvevőt vizsgáló elemzésből, amely egy digitális fogyókúrás program keretében zajlott.

A gyógyszer neve MariTide (teljes nevén maridebart cafraglutide), és 465 elhízottnak minősített ember bevonásával végzett teszt alapján a betegek egy év alatt testsúlyuk 12,3–16,2 százalékát adták le. A placebót szedők 2,5 százalékot fogytak.

Az utóbbi években hatalmas figyelem irányult a GLP-1 nevű bélhormonra, ami természetes módon csökkenti az étvágyat, szabályozza a vércukorszintet és támogatja az inzulinműködést. Ezt a molekulát utánozzák azok a gyógyszerek is, amik drasztikus fogyást eredményeznek. De, ami igazán lényeges: ezt a „belső súlycsökkentő eszközt” a test saját maga is képes előállítani, különösen bizonyos élelmiszerek hatására.

Bár sokan a feldolgozott élelmiszereket a felesleges kalóriákkal, egészségtelen zsírokkal és hozzáadott cukrokkal azonosítják, nem minden feldolgozott élelmiszer káros. Sőt, egyesek támogathatják a fogyást, ha körültekintően választjuk ki őket.

Világszerte minden nyolcadik ember elhízással küzd. Ez többek között azért jelent problémát, mert a felesleges zsír növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és bizonyos rákos megbetegedések kockázatát is.

A glükagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonista szemaglutid (Wegovy) nemcsak fogyást idézett elő, hanem javította a térdfájdalmat térdízületi artritiszben (OA) és elhízásban szenvedő embereknél, a STEP 9 vizsgálat eredményei szerint. A kiindulási értéktől a 68. hétig a Western Ontario and McMaster Universities Arthritis Index (WOMAC) fájdalom-pontszámmal értékelt térdfájdalom átlagos változása a szemaglutid esetében 41,7 pont csökkenést, míg az ezzel párosított placebo esetében 27,5 pont csökkenést mutatott szignifikáns mértékben (p <0,001).

A fogyni vágyóknak örök rejtély, hogy miért lehet az, hogy míg egyesek ugyanazzal a módszerrel hatékonyan veszítenek súlyukból, míg mások épp, csak alig.