függőség
Új felfedezés segítheti a függőségek és kényszerbetegségek jobb megértését
Japán kutatók vizsgálata alapján az acetilkolin nevű ingerületátvivő anyag fontos szerepet tölt be a viselkedési rugalmasság szabályozásában. Az eredmények továbbá hozzájárulhatnak egyes neurológiai kórképek, például a Parkinson-kór jobb megértéséhez, valamint új terápiás módszerek kifejlesztéséhez.
Gyorsan terjed az e-cigaretta a fiatalok körében
Gyorsan terjed az e-cigaretta és más új nikotintermékek használata a fiatalok körében, az iskolák pedig gyakran nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a jelenség kezelésére az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) által koordinált JARED projekt felmérése szerint.
Horgolás, mint mentális detox?
A kötés és a horgolás sokáig tipikusan „nagymamás hobbinak” számított, az utóbbi években azonban teljesen új megvilágításba került. A Refresher cikke szerint egyre több kutatás utal arra, hogy ezek a monoton, ritmikus kézimunkák nemcsak kreatív kikapcsolódást jelentenek, hanem komoly pozitív hatással lehetnek az agy működésére, a mentális egészségre, sőt bizonyos függőségek kezelésére is.
Új utak és régi kihívások a pszichiátriában
Első alkalommal rendezte meg a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikája a Debreceni Pszichiátriai Napokat. A háromnapos konferencián szó esett a modern diagnosztikus és terápiás megközelítésekről, így például a metabolikus pszichiátria mellett az olyan régóta fennálló problémákról is, mint a függőségek. A szeptember 18-a és 20-a között megtartott tanácskozáson a szakma elismert hazai szakemberei osztották meg tapasztalataikat.
Fogyókúrás gyógyszerekkel a függőség is kezelhető?
Egy friss tanulmány újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a cukorbetegség és az elhízás kezelésére használt, glükagonszerű peptid 1 receptor agonisták (GLP-1 RA-k) adott esetben az opioidhasználati zavar (OUD) és az alkoholfogyasztási zavar (AUD) kezelésére is alkalmazhatók.
WHO jelentés: egyre több kamaszt veszélyeztett a közösségi média függőség
Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint a kamaszok körében 7-ről 11 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknél kifejezetten problémásnak nevezhető a közösségi média használata.