genetika

A rendszeres fizikai aktivitás összefügghet a depressziós tünetek kisebb súlyosságával azoknál, akik genetikailag fokozottan hajlamosak a depresszióra – derül ki egy, a Nature Mental Health folyóiratban közölt kutatásról beszámoló elemzésből. Az eredmények arra utalnak, hogy a genetikai sérülékenység nem határozza meg önmagában a tünetek súlyosságát, és a mindennapi mozgás szerepet játszhat a depresszióval élők állapotának alakulásában.

Van, aki egyetlen pohár után már érzi az alkohol hatását, míg mások látszólag jóval többet isznak anélkül, hogy különösebben megéreznék. A különbségben a genetika is jelentős szerepet játszhat. A kutatók egyre több olyan gént azonosítanak, amelyek nemcsak az alkohol lebontását, hanem azt is befolyásolhatják, hogyan reagál az agy az alkohol jelenlétére.

Egy több mint 20 ezer ember bevonásával készült elemzés szerint egy vérben található koleszterinszállító részecske magas szintje növelheti a stroke, a szív- és érrendszeri halálozás, valamint egyéb súlyos egészségügyi események kockázatát. A lipoprotein(a) szintje alapvetően genetikailag meghatározott, többnyire nem okoz tüneteket, ugyanakkor egy egyszerű vérvizsgálattal könnyedén mérhető.

Egy neandervölgyi eredetű fehérjeváltozat hatására a laboratóriumban vizsgált egérsejtek a korábbinál erősebben reagáltak a növekedési hormonra. A szóban forgó neandervölgyi gén egyes dél- és kelet-ázsiai populációkban kifejezetten gyakori, hordozói pedig átlagosan izmosabbak lehetnek.

A sorozatgyilkosok történetei régóta foglalkoztatják a közvéleményt, és visszatérő kérdés, hogy vajon létezhet-e olyan gén, amely hajlamosabbá tesz valakit a szélsőséges erőszakra. Az egyik legismertebb elmélet a MAOA génhez kapcsolódik, amelyet a közbeszédben gyakran „harcos génként” emlegetnek. Bár a gén szerepét számos kutatás vizsgálta, a szakértők szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy egyetlen gén önmagában sorozatgyilkossá vagy erőszakos bűnelkövetővé tenne bárkit.

A modern biológia egyik legnagyobb kihívása, hogy ne csak „olvassuk” és „szerkesszük” a DNS-t, hanem valóban megértsük és előre meg is tervezzük. Egy friss kutatás most egy merőben új irányt vet fel: lehet, hogy a jövőben nem lesz szükség meglévő genetikai mintákra ahhoz, hogy új DNS-szekvenciákat hozzunk létre.

Egy nagyszabású, nemzetközi genetikai kutatás új megvilágításba helyezi a mentális betegségek természetét: az eredmények szerint sok pszichiátriai zavar nem különálló állapot, hanem jelentős mértékben közös genetikai alapokon nyugszik.

A hosszú élet titka sokakat foglalkoztat, és a legújabb kutatások szerint a genetika kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy egyes emberek sokkal tovább élnek és egészségesebbek maradnak, mint a legtöbben.

Egy átfogó, több mint félmillió ember genetikai adatait feldolgozó genomikai vizsgálat váratlan és mély biológiai kapcsolatot tárt fel a skizofrénia és az oszteoporózis között. A Tianjin Medical University General Hospital kutatócsoportja, Feng Liu vezetésével, összesen 195 közös genetikai lókuszt azonosított, amelyek mindkét betegség kockázatában szerepet játszanak. A Genomic Psychiatry folyóiratban megjelent tanulmány genetikai magyarázatot kínál arra a régóta ismert klinikai megfigyelésre, hogy a skizofréniában szenvedők körében lényegesen magasabb a csontritkulás és a csonttörések előfordulása.

Egy friss kutatás szerint az endometriózis kialakulásának hátterében nem csupán hormonális vagy immunrendszeri tényezők állhatnak, hanem ősi genetikai variánsok és a modern környezet káros vegyi anyagai közti kölcsönhatás is. A European Journal of Human Genetics folyóiratban megjelent tanulmány érdekes új megközelítést kínál arról, hogy a DNS-ünk és a mindennapokban használt vegyi anyagok együtt miként növelhetik a betegség kockázatát.

A bor a mediterrán kultúra ősi itala, amely erjesztett szőlőléből készül, és számos kémiai vegyületből áll. Már az őskor óta része az emberi rituáléknak és étkezéseknek. A bor felfedezése valószínűleg véletlenszerű erjedés során történt, a vadon termő szőlő élesztője révén.

A bolygónk lakosságának nagyjából 13 százaléka balkezes, és ez a jellegzetesség öröklődőnek bizonyult a családokban.

Az Edinburghi Egyetem kutatói egy nagyszabású genetikai kutatás során nyolc olyan génterületet azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a krónikus fáradtság szindrómával (ME/CFS). A felfedezés utat nyithat új diagnosztikai és terápiás lehetőségek felé.