halál

Az emberek évezredek óta próbálnak nyomot hagyni maguk után. Piramisok, könyvek, családi történetek, műalkotások, sírkövek vagy akár közösségi médiás profilok – mind ugyanarra az alapvető emberi vágyra utalnak: szeretnénk, ha emlékeznének ránk a halálunk után is. A BBC Future cikke azt vizsgálja, miért ilyen erős bennünk ez az igény, és mit árul el az emberi pszichéről a „halhatatlanság” utáni vágy.

A halál, az álmok és a tudat közötti kapcsolat régóta foglalkoztatja az embert, de az utóbbi években a tudomány egyre közelebb került ahhoz, hogy ezek mögött a jelenségek mögött konkrét idegrendszeri folyamatokat is azonosítson. A cikkben bemutatott kutatások központi kérdése az, hogy a haldoklás és az álomszerű tudatállapotok között van-e mérhető, biológiai kapcsolat, illetve hogy az úgynevezett „halálközeli élmények” mennyiben magyarázhatók az agy működésével.

A halál közelségének felismerése az orvostudomány egyik legnehezebb és legérzékenyebb területe. Bár a tapasztalt szakemberek számos jelből következtethetnek arra, hogy egy beteg élete a végéhez közeledik, ezek a jelek sokszor bizonytalanok vagy csak röviddel a halál előtt válnak egyértelművé. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy létezhet egy meglepően egyszerű és megbízható módszer: egy gyors szemteszt.

A 19. században, különösen a viktoriánus korban, egy ma már szokatlannak vagy akár hátborzongatónak tűnő szokás volt elterjedt: a családok fényképeket készíttettek elhunyt szeretteikről. Ezeket a felvételeket „posztmortem fotóknak” nevezzük. Bár a mai szemmel furcsának tűnhetnek, akkoriban egészen más jelentéssel bírtak.

Ha valaha láttunk már nyomozós tévésorozatot vagy bármilyen más, törvényszéki orvostudománnyal kapcsolatos műsort, akkor valószínűleg tudjuk, hogy a holttestekkel bizarr dolgok történhetnek. Nos, élő emberekként ezek a dolgok teljesen normálisak lehetnek számunkra, de ha azt látnánk, hogy ugyanezek a jelenségek egy holttesttel történnek meg, valószínűleg megrémülnénk és pánikba esnénk.

Az antibiotikumok túlzott használata globális egészségügyi válságot idézhet elő, amely milliók halálát okozhatja, ha nem történik sürgős beavatkozás.

Háromszorosára emelkedhet a hőség okozta halálesetek száma az évszázad végére Európában, írja a Guardian. Egy friss kutatás azt mutatja, a halálesetek aránytalanul nagy mértékben emelkedhetnek majd a dél-európai országokban, mint például Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban.

Hosszú betegség után 76 éves korában elhunyt Funk Sándor addiktológus, neurológus, pszichiáter. Funk Sándort, a Nyírő Gyula Kórház addiktológia osztályának volt főorvosát kedden érte a halál. Temetéséről később intézkednek - tudatta a család szerdán az MTI-vel.

A halál pillanata mindenkinél máskor jön el, ám onkológusok szerint jelentős egyezés van az embereknél az elhalálozáskor kimondott utolsó mondatok közt.

A Meteorológiai Világszervezet nemrégiben közzétett jelentése szerint Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresére emelkedik.

Az első ember, aki genetikailag módosított sertésvese-átültetésben részesült, két hónappal a műtét után meghalt - közölte az eljárást végző kórház.

Komplikációval járó terhesség, például koraszülés vagy preeklampszia esetén nagyobb a kardiometabolikus rendellenességek kockázata a későbbiekben, az érintettek hosszú távú halálozási kockázatáról azonban keveset tudunk. Az ilyen jellegű kockázatok jobb megértésére van szükség a veszélyeztetett nők korai azonosítása, valamint a prevenciós lépések megkönnyítése érdekében.

Meghalt az a 72 éves férfi, aki az orvostudomány által feljegyzett leghosszabb ideig volt folyamatosan Covid-fertőzött.