háziorvostan

A betegek jogainak biztosítására irányuló trend nem csupán az egyén alapvető értékeinek, jogainak fokozottabb figyelembe vételére vezethető vissza, hanem annak is köszönhető, hogy az egészségügyi szolgáltatók és a betegek kapcsolatában alapvető változások történtek. A tradicionális orvos- beteg kapcsolat megváltozott.

Az 1997. évi CLIV törvény az egészségügyről az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei címszó alatt így rendelkezik (Eü. tv. 125.§): „sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó - időponttól és helyszíntől függetlenül - az adott körülmények között a tőle elvárható módon és rendelkezésre álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell.”

Az idiopathiás gyulladásos bélbetegségek (IBD) gyakorisága hazánkban jelentősen növekedett, a colitis ulcerosa gyakorisága megduplázódott, míg a Crohn betegség előfordulása nyolcszorosára nőtt. Így a két kórforma egymáshoz viszonyított aránya az elmúlt harminc év során 8:1-ről 2:1-re változott.

A tél derekán tartunk, s egyre több hír jelenik meg a médiákban arról, hogy honfitársaink tucatjával esnek áldozatul a hidegnek. Az áldozatok többsége hajléktalan, az ittasság, esetleg a vizes közeg is szerepet játszhat kihűlésükben. Szabályozó rendszerünk bármennyire igyekszik is állandó hőfokon tartani a testünket, a hideg okozta hőveszteség felülmúlhatja hőtermelésünket, s kihűlünk.

Az OSAS patomechanizmusából adódóan a terápia csak akkor lehet hatékony, ha kivédi az oro-nazális régió beszűkülését, illetve az alvás közbeni belégzéskor kórosan magas, kritikus transzmurális nyomás kialakulását. Éppen ezért az obstruktív alvási apnoéban szenvedő betegek túlnyomó többségénél a CPAP (Continuous Positive Airways Pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás) kezelés jelenti az egyetlen hatékony megoldási lehetőséget.

A kórkép általános ismertetését követően (lásd a cikk I. részét) térjünk át a hajlamosító tényezőkre, hiszen fontos meghatározni azon betegeink körét, akik veszélyeztetettek lehetnek.

Az alvásfüggő légzészavarok cardiovasculáris rizikófaktorként betöltött szerepéről sokat cikkeztek mostanában a hazai és külföldi szakirodalomban. Ennek ellenére a mindennapos gyakorlatban betegeink rizikótényezőinek feltérképezése során szinte sohasem kérdezünk rá a beteg alvási szokásaira.

Bár a cikk témája elsősorban traumatológiai jellegű, mégis fontos lehet a háziorvosok számára. Az utóbbi másfél évtized szakirodalmát áttekintve megerősítést nyert az a korábbi megérzés, miszerint helytelen dolog aktívan vérző betegeket folyadékkal elárasztani. Neves nemzetközi publikációk kritikával illették a masszív folyadékpótlási rezsimeken alapuló protokollokat.

A témakör jelentőségét az adja, hogy hazánkban jelenleg is nő a munkanélküliség. Kimutatott tény, hogy az alacsony életszínvonalon, a rossz szociális körülmények között élő lakosság körében egyik vezető morbiditási és mortalitási ok a gasztrointesztinális vérzés.

Terhessége 11. hetében járó kismama jelentkezik a háziorvosi rendelésen. Kb. 2 napja bőrén kis kiütéseket vett észre. A bőrtünetektől eltekintve panaszmentes. Kiütései nem viszketnek, gyógyszert nem szedett, kivéve egy recept nélkül kapható terhességi multivitamin készítményt.

A háziorvosi rendeléseken gyakori probléma a tonsillo-pharyngitisek ellátása. Mikor, milyen antibiotikumot rendelhetünk, egyáltalán kell-e antibiotikum? A két legfontosabb és egyben leghasonlóbb infektológiai kórkép differenciál diagnosztikai útvesztője sokszor zsákutcába vezet.

A mérgezettek ellátása: aspecifikus és specifikus terápia. Fontos hangsúlyozni az első ellátó szempontjából a megfelelő egyszerhasználatos védőeszközök használatát, mivel egyes mérgek (pl. organofoszfátok) a bőrről könnyen felszívódhatnak, így nem csak a mérgezett, hanem az ellátó is veszélybe kerülhet.

Kulcsfontosságú a diagnózis gyors megállapítása, felmerülő kérdések, a mérgezések „blickdiagnosis”-ához szükséges könnyen szembeötlő tünetek.