idegtudomány

Sigmund Freud elméleteit évtizedeken át sok kritika érte, különösen azért, mert számos elképzelése nehezen volt kísérletileg igazolható. Egy friss, az Entropy tudományos folyóiratban megjelent tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a modern idegtudomány egyik vezető elmélete meglepően sok hasonlóságot mutat a pszichoanalízis több mint 130 évvel ezelőtt megfogalmazott alapgondolataival. A kutatók szerint a két megközelítés nem egymás riválisa, hanem ugyanannak a jelenségnek két különböző nézőpontból történő leírása lehet.

Az UCL (University College London) kutatói által vezetett új tanulmány szerint a fájdalom érzékeléséért, megértéséért és érzelmi reakciókért felelős agyi hálózatok a csecsemőknél különböző ütemben fejlődnek, és a fájdalom tudatos megértése csak a születés után alakul ki teljesen.

Az emberi agy nagyon jó a bonyolult problémák megoldásában. Ennek egyik oka, hogy képesek vagyunk a problémákat kezelhető részfeladatokra bontani, amelyeket egyenként könnyen megoldhatunk. Ez lehetővé teszi, hogy az olyan mindennapi feladatokat, mint például a kávézás, lépésekre bontsuk: kilépünk az irodaházból, elindulunk a kávézó felé, és miután odaértünk, megrendeljük a kávét.

Számos korábbi idegtudományi és pszichológiai tanulmány törekedett arra, hogy feltárja az olvasás idegrendszeri alapjait és azokat a bonyolult folyamatokat, amelyek révén az emberi agy értelmezi az írott szövegeket.

A verbális bántalmazás definíciói eltérőek, de általában olyan tartós viselkedésmintáról van szó, amelynek során a gyermek kritizálása, fenyegetése vagy elutasítása rendszeresen leértékelődés, hibáztatás, fenyegetés, félelem vagy gúnyolódás érzését kelti benne. Ez nem ugyanaz, mint amikor alkalmanként elveszítjük a türelmünket a gyermekeinkkel szemben, és a hév pillanatában valami sértőt mondunk nekik.