Az idősebb szklerózis multiplexben szenvedők ellátása

Az Egyesült Államokban a szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegek többsége most tölti be, illetve hamarosan átlépi az 55 éves kort, ez a jelenség pedig változást hoz a prioritásokban, ideértve az öregedéssel foglalkozó SM-központok létrehozását, valamint az erre a növekvő betegpopulációra irányuló klinikai kísérletek arányának növelését.

Az SM kialakulásának tipikus mintái, illetve a progresszió üteme miatt sokáig úgy gondolták, hogy a megbetegedés időtartama a mozgáskorlátozottságot befolyásoló legfontosabb változó, dr. Jennifer Graves, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem neuroimmunológiai kutatási programjának igazgatója szerint azonban "a betegek életkora valójában fontosabb".

Az SM leglényegesebb tünetei idővel fokozódnak, különösen a relapszussal járó fenotípusról a progresszív fenotípusra történő átmenet során. Dr. Graves fenntartja ugyanakkor, hogy a betegség progressziójától függetlenül az öregedésnek az SM-re gyakorolt hatása alulértékelt. Ennek kapcsán felidézte azokat a kutatásokat, amelyek szerint a kronológiai életkorhoz képest a biológiai életkor erősebben korrelál az SM kimenetelével.

Az olyan változókat értékelő vizsgálatokban, mint a telomerek hossza, az öregedés különböző markerei és a DNS-metilációs mintázatok, Graves és mások kimutatták, hogy a biológiai kontra kronológiai öregedés gyorsabb az SM-betegeknél, mint a betegségben nem szenvedőknél.

Ezen kívül a SM populáción belül vannak olyan adatok is, amelyek azt a feltevést támasztják alá, hogy a betegség progressziója lassabb azoknál, akiknek a biológiai életkora fiatalabb, mint az idősebbek esetében.

"Ez felveti azt a kérdést, hogy a biológiai öregedés vajon az SM egyik mozgatórugója-e, és hogy lelassíthatjuk-e a betegség lefolyását, ha lassítjuk a [biológiai] öregedést" - mondta Graves. Bár elismerte, hogy a genetika fontos szerepet játszik az öregedési folyamatokban, rámutatott azokra a bizonyítékokra, amelyek szerint a toxinoknak és más biológiai stresszoroknak való kitettség, valamint a mozgáshiány és a dohányzás módosítható öregedési változók.

Az öregedési folyamatoknak az SM-mel való kölcsönhatásával kapcsolatban már számos kutatási iránya létezik. Graves röviden beszámolt a petefészek csökkenő működése és a telomerek hosszának csökkenése közötti kapcsolatra irányuló jelenlegi kutatásokról, valamint arról, hogy ez hogyan köthető a progresszív SM-hez és a fokozódó mozgáskorlátozottsághoz. Eddigi kutatásai ugyanis összefüggést mutattak a csökkenő petefészekfunkció és a növekvő SM-rokkantság között.

"Az Egyesült Államokban az SM-ben szenvedő lakosság gyors öregedése miatt a biológiai öregedés lassításának kutatása prioritás" - mondta dr. Robert Motl, az Alabama Egyetem Birminghami Multiple Sclerosis Központ fizikoterápiás tanszékének professzora.

"Mi vagyunk az első és eddig az egyetlen kutatóközpont, ami az öregedés vizsgálatának szenteli magát az SM terén" - mondta Motl, a CMSC öregedésről szóló szimpóziumának másik résztvevője. Motl kifejtette, hogy ő és egy kollégája értékelték az SM-ben szenvedő, idősödő betegek változatos igényeinek kielégítésére irányuló konkrét stratégiákat, különös tekintettel a fizikoterápiára és a mozgásfunkciók megőrzésére.

Dr. Yinan Zhang, az Ohiói Állami Egyetem Wexner Orvosi Központjának (Columbus, Ohio) neurológus professzora nemrégiben indított egy multidiszciplináris klinikát az idősebb SM-betegek kezelésére. "El kell távolodnunk az immunmoduláns szerektől [az idősebb betegek esetében]" - mondta Zhang. Hozzátette, hogy az idősebb pácienseket több okból is kizárják az SM terápiás kísérletekből, nem utolsósorban azért, mert a kísérletek hagyományosan a relapszusos formára irányulnak, ami kevésbé gyakori az idősebb SM-betegek esetében. Zhang úgy véli, az idősebb betegek különösen alkalmasak a progresszív neurodegenerációt célzó, a betegség késői stádiumára jellemző SM-terápiás vizsgálatokra. A progresszív szklerózis multiplex kapcsán alkalmazott új stratégiák közé tartoznak azok a terápiák, amelyek lassíthatják vagy akár vissza is fordíthatják a demielinációt.

A klinikán jelenleg minden egyes beteg hat különböző szakemberrel konzultál, köztük pszichológussal, gyógyszerésszel és gyógytornásszal. A klinika megnyitására vonatkozó döntését az idősebb SM-betegek megnövekedett száma indokolta, és az idősebb korosztály más betegségeit kezelő, hasonló klinikák inspirálták.

"Az igény már most is nagy és egyre nő" - mondta Zhang, aki szerint az ilyen típusú klinikák széles körben elterjednek majd, ahogy az ellátás iránti igényt szélesebb körben felismerik és elfogadják.

A klinika fejlődése során arra számítanak, hogy lesz egy kutatási komponens, ami jobban bemutatja majd a sejtek öregedését, illetve magukat az öregedési folyamatokat, amelyek végül módosíthatóak vagy akár visszafordíthatóak is lehetnek. Feltételezéseik szerint az öregedés az SM területén belül idővel egy alszakmává is válhat.

Forrás: Medscape