infektológia

A tuberculosis adatok összegyűjtésének és jelentésének javítására az utóbbi években tett intenzív erőfeszítéseknek köszönhetően kiderült, hogy a korábban becsültnél közel fél millióval több esettel kell számolnunk. – olvasható a World Health Organization (WHO) nemrégiben közzétett beszámolójában.

N. meningitidis: Gram-negatív diplococcus, a Neisseriacae család tagja. A kórokozó poliszacharid tokot termel, mely alapján legalább 13 szerocsoportba sorolható: A, B, C, D, X, Y, Z, E, W-135, H, I, K és L. Fentiek közül 8 rendelkezik szignifikáns pathogenitással (A, B ,C, X, Y, Z, W-135 és L típusúak), melyek az invazív betegségek 90%-ért felelősek.

A JAMA Pediatrics szakmai folyóiratban megjelent tanulmány eredménye szerint két évnél fiatalabb gyermekek esetében a széles spektrumú antibiotikumok használata a kisgyerekkori elhízás fokozott kockázatával áll összefüggésben.

A meningococcus okozta idegrendszeri fertőzések veszélyének leginkább kitett korcsoport a 2 éves kornál fiatalabb gyermekek. A C szerotípusba tartozó fertőzések elleni NeisVac-C vakcina hatékonyságát és biztonságosságát az 1999-es bevezetése óta számos publikációban igazolták ebben a populációban. (X)

Infektológiai profilú belosztályra érkező 76 éves férfibeteg anamnézisében többek között 2-es típusú diabetes mellitus, krónikus lymphoid leukémia (CLL), krónikus obstruktív tüdőbetegség, pitvarfibrillatio, hypertonia, és hipertenzív szívbetegség szerepelnek.

Köztudott, hogy a humán szervezetben hasznos bélbaktériumok élnek. A Washington Egyetem kutatói azonban azt is megállapították, hogy a testünk ezen kívül átlagosan öt patogén vírusnak is helyet ad, bár az tisztázatlan, hogy ezek a kórokozók pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak-e az egészségünkre.

Lehetséges a vérből kivont és konvaleszcens szérum használata az Ebola-vírus fertőzés kezelésére, és minden erőfeszítést latba kell vetni annak érdekében, hogy az érintett országok biztonságosan használhassák a készítményeket.

Az őszi időszakban elkezdődő vírusos eredetű náthákat fontos elkülöníteni a bakteriális eredetű rhinosinusitisektől. Míg az előző betegség tüneti terápián kívül nem igényel egyéb kezelést, addig a bakteriális rhinosinusitisek (ABRS) kezelése antibiotikumot igényel az esetek jelentős részében.

CDI klinikai gyanúja esetén kizárólag a hasmenéses székletminta laboratóriumi vizsgálata javasolt. Magyarországon gyors diagnosztika gyanánt az A és B toxin kimutatására alkalmas EIA (enzyme immunoassay) módszer terjedt el, amelynek specificitása megfelelő (közelít a 100%-hoz), de a szenzitivitása alacsony (32-79%).

A korábban elsősorban antibiotikum kezeléshez vagy kórházi ellátáshoz kapcsolódó banális hasmenések kórokozójaként ismert Clostridium difficile infekció (CDI) incidenciája jelentős (egyes adatok szerint 400%-os) növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. Napjainkban a harmadik leggyakoribb nosocomiális infekcióvá vált. Jelentősége a nem kórházi eredetű megbetegedések emelkedő száma miatt, illetve a 2000-es évek elején Kanadában, Észak-Amerikában, majd Európában is megjelenő NAP1 (027-es ribotípus) törzs miatt nő.

A Washington Egyetem biomérnöki karának kutatói kifejlesztettek egy feloldható, abszorbens anyagot, amely - HIV ellenes gyógyszerrel átitatva és tampon applikátorral az aktus előtt a vaginába helyezve - védelmet nyújt a fertőzés ellen.

2014. március 23-án a Guineai Egészségügyi Minisztérium magas lázzal, súlyos hasmenéssel, hányással, valamint magas halálozási rátával (59%) járó járványkitörésről értesítette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Az első jelentés 49 érintett személyről szólt.

Az Ebola-vírus a Filovirusok közé tartozó egyszálú RNS-vírus, elsőként 1976-ban izolálták. Öt különböző altípusa van, melyek közül négy humán patogén (Sudan-, Zaїre-, Tai Forest (Ivory Coast)-, és Bundibugyo ebolavírus), míg a Reston Ebola-vírus csak főemlősöket fertőz.