infektológia

A Naegleria fowleri (N. fowleri), azaz agyevő ameoba nevét Malcolm Fowler után kapta, aki 1965-ben írta le először a kórokozót Ausztráliában. A kórokozó termofil, magas hőmérsékletű, talajjal szennyezett vízben él. Életciklusa 3 formából áll: cysta, trophozoita és ostoros állapot. Humán fertőzés kapcsán trophozoita állapotban jut be. A kórokozó fertőzött vízzel kerül be a szervezetbe, az orron át. Víz lenyelése útján fertőzés nem fordul elő. Rendkívül ritka, hogy a fertőzés csapvízzel jusson a szervezetbe.

2025. júniusban aggasztó hírek jöttek Szlovákia legnagyobb aquaparkjából és termálfürdőjéből, Párkányból. Egy 11 éves kisfiú úszótanfolyamon vett részt a Párkányi Termálfürdőben. Június közepén kórházba került, majd igen gyors lefolyású neurológiai tünetek kíséretében (fejfájás, láz, hányás) elhunyt. A vizsgálatok során primer amőbás meningoencephailitist (PAM) diagnosztizáltak nála, amit a Naegleria fowleri (N. fowleri) okozott.

A COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek esetében a molnupiravir vagy a nirmatrelvir-ritonavir alkalmazása a szokásos ellátás mellett nem járt együtt a klinikai eredmények javulásával, beleértve a kórházi tartózkodás 28 napos halálozási idejét vagy az invazív lélegeztetésig, illetve halálig tartó progressziót.

Meghalt egy kanyaróval fertőzött csecsemő a kanadai Ontario állam délnyugati részén - közölte csütörtökön közleményben a tartomány egészségügyi főigazgatója. Ez a haláleset volt az első, amelyet egy fertőző betegség okozott Kanadában 2025-ben.

Egy amerikai metaanalízis kiváló összefoglalója újabb rizikófaktorokra hívta fel a figyelmet Clostridioides difficile colitis (CDI) fertőzés esetén. A feldolgozás 2016 január 1- és 2022 november 11 között megjelent PubMed és EMBASE cikkeit használta fel az amerikai populációban előforduló CDI fertőzésre vonatkozóan, összesen 1324 cikket értékelve.

A Staphylococcus aureus (S.aureus), egy gram-pozitív baktérium, világszerte a bakteriémia okozta halálozás vezető oka; az esetek mortalitási aránya 15%-30%, a becslések szerint pedig évente 300 ezer haláleset történik.

A herpes zoster ophthalmicus (HZO) alacsony dózisú szuppresszív valacyclovir kezelése nem mutatott jelentős előnyöket 12 hónap alatt, de 18 hónap alatt a kezelés fölényét mutatta, valamint 12 és 18 hónap alatt csökkent a keratitis vagy iritis többszöri előfordulásának a száma.

Bár korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy a Pneumocystis jirovecii pneumonia (PJP) elleni primer profilaxis hatékony az immunszuppresszív kezelésben részesülő reumás betegeknél, a profilaxis visszavonásának optimális időzítésére vonatkozóan korlátozottak a bizonyítékok. Egy vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a PJP kockázati tényezőit a profilaxis ellenére, és hogy bizonyítékkal szolgáljon az optimális profilaxis ütemezéséhez.

Az alacsony dózisú doxycyclin a nagy dózisú kezeléssel összehasonlítható hatékonyságot mutatott a limfocitás, hegesedéssel járó alopeciában szenvedő betegeknél, a nemkívánatos események (AE-k) és a kezelés megszakításának alacsonyabb aránya mellett.

A bacteraemia és a szepszis hagyományosan folyamatos intravénás (IV) antibiotikum-terápiát igényelt. E tanulmány célja annak értékelése, hogy a bacteraemiás és szepszisben szenvedő betegek kezelésében a korai váltás orális antibiotikumokra nem rosszabb-e a folyamatos intravénás antibiotikum-terápiánál.

Az új típusú antibiotikumok felfedezése, valamint a meglévő antibiotikumok hatékonyságának növelése prioritás az antimikrobiális rezisztencia problémájának kezelése érdekében. Az antimikrobiális fehérjéket és peptideket (AMPP-k) a legígéretesebb antibiotikum-alternatívák, illetve kiegészítő terápiák között tartják számon.

A kórházakban a baktériumok sokfélesége nagymértékű lehet, amelyek mindenféle eredetűek - például az emberi bőrről, a külső környezetből, vagy az orvosi berendezésekből származhatnak. A klinikai környezetben használt mosogató lefolyók a patogén baktériumok rezervoárjának, a kórházi fertőzések (HAI) és az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) potenciális forrásainak tekinthetők.

Hogy meddig tart egy vakcina védelme? Egy egyszerű vérvizsgálat megadhatja a választ. A kaliforniai Stanford School of Medicine kutatói azonosítottak egy molekuláris jelet a vérben, ami napokkal az oltás után jelenik meg, és előre jelzi az immunválasz tartósságát. A Nature Immunology januári számában közzétett felfedezés átalakíthatja a vakcinák fejlesztését, tesztelését és személyre szabását. A tanulmány betekintést nyújt abba is, hogy egyes vakcinák miért biztosítanak élethosszig tartó védettséget, míg mások hónapokon belül elveszítik hatékonyságukat.