infektológia

A Neisseria meningitidis nasopharyngeális hordozását egészséges emberekben már 1886-ban felismerték. 1908-ban Bruns és Hohn összefüggést figyelt meg a populációban előforduló hordozók magas aránya és a meningococcus járványok között.

Gyakorló orvosként – dolgozzunk bármely területen is – ma már kikerülhetetlen, hogy multirezisztens kórokozókról, illetve az azzal kapcsolatos kezelési nehézségekről halljunk. Ezekről a többféle (vagy akár mindegyik) antibiotikum csoportra rezisztenciával bíró, főként baktériumokról egyre többet tudunk, de egy lépéssel mindig előttünk járnak.

A probiotikumok nem előzik meg sem az antibiotikum asszociált hasmenést, sem a Clostridium difficile infekciót, egy, a Lancet augusztus 8-án megjelent számában publikált, nagy betegszámot feldolgozó, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálat eredményei szerint.

Európából a 20. század folyamán a mocsarak lecsapolásával, a DDT, majd más inszekticidek bevezetésével a malária és a sárgaláz is kiszorult, azonban számos kisebb közegészségügyi jelentőséggel bíró mikroorganizmus továbbra is cirkulál.

Az Európában elérhető oltással történő alapimmunizáció során 3 oltás szükséges: a második dózis 1-3 hónap múlva, a harmadik pedig 5-12 (FSME IMMUN) vagy 9-12 (Encepur) hónappal az első után szükséges.

A H7N9 influenza vírus súlyosságát felmérő első becslések azt mutatják, hogy a H7N9 infekció miatt hospitalizált betegek mintegy harmada életét veszti a fertőzés miatt. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a törzs a következő influenza szezonban jóval virulensebb formában ismét megjelenhet.

A kullancs a hajas fejbőrre, a fül vagy a végtagok bőrébe kapaszkodik, átszúrja az epidermist és nyálával a vírust, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító anyagokkal együtt átjuttatja a gazdaszervezetbe, aki számára ez így többnyire észrevétlen marad. Ez magyarázhatja azt a klinikai tapasztalatot, hogy a fertőzött betegek sokszor nem tudnak kullancscsípésről.

Mivel kullancs-encephalitis vírusra direkt ható antivirális szerek nem állnak rendelkezésre, így a célzott kezelés hiányában a szupportív terápiára kell kiemelt figyelmet fordítani.

Az Országos Mentőszolgálat szállította a Szent László Kórház Trópusi Betegségek Osztályára a fiatal, Thaiföldről hazatérő 24 éves férfibeteget 4 napja tartó láz, elesett állapot miatt.

A fiatalok már nem félnek az AIDS-től, pedig Magyarországon még mindig stigma. Mivel már nem számít halálos kórnak, kiesett a köztudatból és nemcsak a civilekéből, hanem az orvosokéból is. Miközben a fiatalok egy része éppen azért mer felelőtlen lenni, mert nem fél a fertőzéstől, addig a középkorúak néha az utolsó pillanatig is titkolják. Még az orvosuknak sem mondják el, azok pedig még az árulkodó jelekből sem jönnek mindig rá, hogy AIDS-szel állnak szemben. Magyarországon 10 végstádiumban lévő AIDS beteg közül 8 újonnan regisztrált.

2012. június 13-án Szaúd-Arábiában egy 60 éves férfit vettek fel kórházi ápolás céljából 7 napja tartó lázas betegség, köhögés miatt. Az elvégzett mellkasröntgen kétoldali pneumoniát igazolt, ennek megfelelően piperacillin-tazobactam, micafungin, levofloxacin és osletamivir kombinációs terápiát indítottak.

A különböző cégek által gyártott vakcinák immunogenitására irányuló vizsgálatok eredményeit nehéz összehasonlítani, hiszen különböző módszereket használnak a kullancs-encephalitis vírusra specifikus antitestek kimutatására. Ennek ellenére, a közelmúltban több vizsgálat eredménye is megjelent, melyekben ugyanazt a módszert használva vizsgálták az oltóanyagokat.

Q-láz 1937-ben kapta a nevét a „query fever” („kérdéses” láz) elnevezésből, hiszen a kórokozó akkoriban még nem volt ismert. Ez a furcsa név azonban a betegséget okozó ágens, a Coxiella burnetii felfedezése után is a betegségen ragadt.