infektológia

A Nyugat-nílusi vírus, a Lyme-kór, Dengue-láz, és a pestis jó példái "vektorok által terjesztett zoonózisoknak", vagyis azon fertőző betegségeknek, melyek során az eredetileg állatokat megbetegítő patogének különböző vektorok, például szúnyog közvetítésével jutnak az emberi szervezetbe.

Az influenzához hasonló akut fertőzés esetén, a szervezet a patogéneket elpusztító T-sejtek proliferációjával reagál. Küldetését befejezve az immunrendszer fokozott aktivitása leáll, hátrahagyva a szentinel sejtek populációját, melyek újrafertőződés esetén ismét azonnal csatarendbe állnak.

Ha a páciens nem szenved krónikus obstruktív pulmonális megbetegedésben, akut hörgőgyulladás esetében szükségtelen az antibiotikum adása. A bronchitisek tünettana sokszor hasonlít a pneumóniához, de a fizikális vizsgálat és a mellkas röntgenfelvétel nem támasztja alá.

A HIV fertőzött páciensek közösségben szerzett pneumóniájának oka leggyakrabban bakteriális. Az immunszupprimált állapot miatt azonban egyéb kórokozókat is számításba kell venni.

Habár az Egyesült Államokban széles körben használják az antibiotikumokat az akut otitis kezelésében, nem létezik I. szintű evidencia a betegség empirikus kezelésére. Nagyszámú vizsgálat bizonyítja, hogy az esetek 81%-ában spontán klinikai gyógyulás figyelhető meg.

Az American Society for Microbiology mBio® című online folyóirata az University of California új tanulmányról számol be, melyben a kutatók a Lyme-kórt okozó Borrelia faj terjedését kontrolláló új stratégiát ismertetik.

Az Egyesült Államokban évente átlagban 60 tetanuszos eset fordul elő, többnyire idősekben, akiknek a tetanusz elleni immunitásuk már nem megfelelő. Ha a sérült páciens nem immunizált, aktív és passzív immunizációban kell részesíteni. Ha csak gyengén immunizált, aktív immunizációban kell részesíteni.

Jól ismert, hogy a fluorokinolonokat a gyermek és gravid populációban nem alkalmazzuk (kivéve néhány speciális betegcsoportot, e.g. mucoviscidosis), mivel állatmodellekben ízületi és porckárosodást okoztak.

A torontói Women's College Hospital kutatása szerint az influenza elleni védőoltás nem csak a vírustól védhet meg bennünket, hanem protektív hatást gyakorolhat a szívrohammal szemben is.

Ideális esetben az antibiotikumok alkalmazását az offenzív mikroorganizmus és annak gyógyszerérzékenysége határozza meg. A Sürgősségi Osztályokon az akut esetekben ezek az információk nem állnak rendelkezésre, ennek ellenére gyors terápiás döntést kell hozni az infekciós forrás és a mikrobák pontos ismerete nélkül is.

Habár az FMT-t évtizedek óta használják utolsó próbálkozásként a rekurrens CDI kezelésében - meglepően nagy sikerrel -, mégsem terjedt még el. Cikksorozatunk befejező része az FMT eredményességét összegzi.

2009 nyarán Kongóban az akut hemorrhagiás láz két ember életét követelte és egyet súlyosan megbetegített. A fertőzést egy addig ismeretlen, új vírus okozta, melyet a kutatók génszekvenálás segítségével azonosítottak.PLoS Pathogens nemrégiben megjelent számában ismertetett új mikróba a Bas-Congo vírus (BASV) nevet kapta.

Az első sikeres FMT próbálkozást 1958-ban publikálták. Azóta kb. 200 esetet közöltek le, ahol összességében 90%-os sikerrátát könyvelhettek el a CDI kezelésében, említésre méltó mellékhatások nélkül. Cikksorozatunk harmadik része a transzplantáció kivitelezését tárgyalja.