infektológia

"A COVID itt van, és itt is marad" – hangsúlyozta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, dr. Hans Kluge egy 2024. január 16-i sajtótájékoztatón. Mint kiemelte, folyamatos éberségre és erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy a betegség a politikai és egészségügyi kérdések élén maradjon, miközben a figyelem esetleg más jelentős globális eseményekre terelődik.

Az Oxfordi Egyetem és az indiai Serum Institute of India által kifejlesztett malária elleni vakcina a kisgyermekeknél a tüneteket okozó malária esetek mintegy háromnegyedét sikeresen megelőzte az oltást követő első évben - mutatták ki egy nagyszabású kísérlet eredményei 2024. február 1-én. A vakcina, amelynek használatát már három nyugat-afrikai ország szabályozó hatóságai és az Egészségügyi Világszervezet is engedélyezte, a második, ami 2024-ben vált elérhetővé. Az első vakcinát e hónap elején vezették be Kamerunban, amelyet a GSK gyógyszergyártó cég fejlesztett ki.

Az Annals of Internal Medicine című szaklapban közzétett új tanulmány szerint a rekombináns zoster vakcina (RZV) két adagja az oltást követő 4 évig hatékony a herpesz zoster (HZ) ellen.

A penicillin allergia egy olyan lenyomat a betegen, ami élete végégig mint egy tetoválás kerül rá, és amit igen nehéz onnan leszedni. Az allergia rendszerint akkor kerül látótérbe először, amikor antibiotikum kezelés szükséges, és legtöbbször sürgető annak felírása. A döntés nehéz, amikor a beteg nincs jól, megoldás kell a kezelésre vonatkozóan, és az alapellátásban tanácstalan az ellátó, mi is lenne a legjobb alternatív szer, ami egyrészt hatékony, másrészt nem fog egyéb galibát okozni.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A Long-COVID multiszisztémás betegségben közel 65 millió ember szenvedett és szenved világszerte tekintettel arra, hogy a fertőzött betegek (651 millió) számából a becsült incidencia 10%.

Szívszorító déjà vu-t keltő képek jelentek meg a közösségi médiában Kínából, amint túlzsúfolt kórházi várótermekben intravénás infúzióra kötött kisgyermekek kapnak éppen folyadékot. Alighogy feleszmélt a világ a koronavírus-járványból, a légúti megbetegedések hirtelen megnövekedett számáról érkeznek hírek Kínából, ami aggodalomra ad okot.

Boríthatja a szabadságterveket az új COVID-variáns, a JN.1?

A bostoni Harvard Medical School professzora, Dr. Alberto Ascherio az Epstein-Barr vírus (EBV) és az SM kapcsolatáról szóló, 2022-es, mérföldkőnek számító saját tanulmányának eredményeivel felfegyverkezve azt állítja, hogy a kettő szorosan összefügg. William H. Robinson a Stanford (Kalifornia) Egyetem reumatológusa azonban azt mondja, hogy bár ő is úgy véli, hogy az EBV jelentős szerepet játszik az SM-ben, "valószínűleg egy második találat" - valamilyen más tényező - is szerepet játszik. Miért van az, hogy 95%-unk EBV-vel fertőzött, de végül csak egy kis részhalmazban alakul ki SM vagy más autoimmun betegség?

A Nyugat-Balkánon, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában megkérdezettek mintegy harmada használt antibiotikumokat az elmúlt évben recept nélkül - derül ki a Frontiers in Public Health című szaklapban 2023. novemberben közzétett felmérés eredményeiből. Az eredmény rávilágít az antimikrobiális rezisztenciával (AMR) kapcsolatos hiányosságokra az emberek körében, valamint arra, hogy sürgősen fel kell hívni a figyelmet az antibiotikumok helytelen és túlzott használatának következményeire.

A COVID-vakcinák idén új formulát kapnak az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2023. szeptember 11-én bejelentett döntése szerint, ami a jelenleg keringő változatokra összpontosítja az erőfeszítéseket. A lépés kiszorítja a forgalomból a tavalyi kétkomponensű vakcinákat, mivel azok használatát a továbbiakban nem engedélyezik az Egyesült Államokban.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Az elhízás a 2019. évi súlyos koronavírusos betegség (COVID-19) kockázati tényezője. A keringő adipokineket összefüggésbe hozták a gyulladásos terheléssel és a felerősített vagy diszregulált immunválaszokkal. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje az adipokinek diszkriminatív képességét a COVID-19 tüdőgyulladás azonosítására és a betegség súlyosságának értékelésére.