intelligencia

Az intelligenciát sokan még ma is elsősorban a magas IQ-val, a jó iskolai eredményekkel vagy a széles körű lexikális tudással azonosítják. A pszichológusok szerint azonban létezik az intelligenciának egy kevésbé ismert, ám a mindennapi életben rendkívül fontos formája is: a fluid intelligencia. Ez a képesség nem a korábban megszerzett tudásról szól, hanem arról, hogy mennyire tudunk rugalmasan gondolkodni, felismerni az összefüggéseket és megoldani olyan problémákat, amelyekkel korábban még nem találkoztunk.

Hogyan hat ránk az élettapasztalat és az érzelmi intelligencia? Mitől fejlődnek a kognitív képességeink, és mikor érjük el a maximális szellemi teljesítményünket? Két kutató – Marcin Zajenkowski a Varsói Egyetemről és Gilles Gignac a Nyugat-Ausztráliai Egyetemről – évek óta vizsgálja, mikor kerül legjobb összhangba az ember gondolkodása, személyisége és döntéshozó képessége.

Az emberek túlnyomó többségének intelligenciahányadosa (IQ-ja) 70 és 130 közé esik. Azok azonban, akik ennél magasabb pontszámot érnek el a standardizált teszteken, már a kiemelkedő intelligenciaszinttel rendelkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy az intelligencia nem csupán számokban mérhető – bizonyos viselkedésformák, gondolkodásmódok és szokások is árulkodhatnak az átlagon felüli szellemi képességekről

Egy új kutatás szerint a Római Birodalom aranykorában tapasztalt ólomszennyezés Európa-szerte maradandó neurológiai károsodásokat okozhatott.

Kutatások is alátámasztják, hogy minél idősebb lesz valaki, annál nehezebben alakít ki barátságokat. De ez nem feltétlen rossz dolog, sőt. 

Az EQ-t, azaz az érzelmi intelligenciát sokan alábecsülik, pedig kutatások is alátámasztják, hogy sok esetben több múlik ezen, mint magán az IQ-n. Az EQ 80%-ban határozza meg egy egyén sikerességét az életben és a munkahelyén, míg az IQ csupán 20%-ot nyom a latban.

Egy volt FBI-ügynök szerint elárulta a magas érzelmi intelligenciájú emberek három fő taktikáját, amiket ő is bevetett a túsztárgyalások során.